A szabadság szomorúsága – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1980-1988
Rácz Olivér - A konda
nyomott a fejébe, és ő tartotta meg a zsidó vallástanórát. A héber imákkal egyetemben. Talán mégis rosszul imádkozott — mondta keserűen. — Klein Magdus. Zsidó lány. Kereskedelmi szakiskolába készült. Utána meg kereskedelmi főiskolára. A kamarás úr még két éve azt mondta, ha magához a kormányzó úrhoz vagy a pápa őszentségéhez kell majd fordulnia, akkor is felvéteti. Kezded már érteni? Pákh nem válaszolt. Kezdte már érteni. Mindent kezdett megérteni. De Donáti kéretlenül folytatta: — Csakhogy a kamarás úr nem vette számításba az egyre szaporodó zsidótörvényeket. Hányadikat is írjuk már? A hetediket? — Még csak a harmadikat. Egyelőre — mondta Pákh fásultan és teljesen fölöslegesen. — Igen? Nekem úgy tűnik, legalább a hetediket. A hetes a gonoszság száma, nem? A hét főbűn száma. — És heten voltak a párkák is, akik közül az egyik majd elvágja a zsidótörvények atyjának a rohadt élete fonalát — mondta Pákh. Donáti akkor már nem is figyelt Pákhra. — A legkedvesebb tanítványom volt!... És én voltam az ő drága Géza bácsija... Tehetetlen, heves mozdulattal Pákh felé fordult: — Megkérhetlek, hogy szólj be Rogóczinak? Bent lesz az igazgatói irodában. Mondd meg, hogy minden rendben van. De Petresnek csak annyit mondj, ha netalán találkoznál vele, hogy a kislány megfelelt. Petres sohasem szerette — mondta eltűnődő, sötét arccal. — Eredj, szólj be Rogóczinak. A jegyzőkönyvet majd aláírod később. Siess, Rogóczi már biztosan vár minket — mondta sürgetően, de Pákh tudta, hogy Donáti csak azért sürgeti, mert egyedül akar maradni. Másnap megkezdődött a tanítás. Pákh örült az elfoglaltságának, örült az óráinak, örült a gyerekeknek. De a legjobban az osztályfőnökségének örült: a negyedik osztályt kapta. Ezen el is csodálkozott, de az osztályfőnökségeket maga a kamarás úr osztotta be, és Pákh megilletődött szabadkozására mindöszsze ennyit válaszolt: — Ugyan. Miféle megtiszteltetés? Osztályfőnöknek lenni minden osztályban egyaránt megtiszteltetést jelent. Azért kapod a negyediket, mert a fiatalok jobban megértik egymást. Harmadikig Kersztner vezette őket, de Kersztner nyugdíjba ment. Mellesleg azért is döntöttem így, mert a negyedik osztállyal van a legtöbb munka: papírmunka, érted? Záróvizsgák, jegyzőkönyvek, előkészítés a további tanulmányokra, beszélgetés 271