Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - VI. Az ismeretlen Ady

Mint Ady Endre. Ady Endre, kiről a világ, a világ béke­humánuma, békeakarata nem tud, nem tudhat. Miért? A magyar világmondanivaló, a magyar világadalék nagyrészt költőiben él és — rejtőzik. A magyar hozzá­jáiulás ezzel eleve süketségre, visszhangtalanságra van minden jóakarat, tehetség, sőt kongenialitás. a vers tol­ítélve. Természetszerűen. A vers: lefordíthatatlan. Hiába mácsolásban súlyából, zamatjából veszítve, megmásul. És ha egy nemzet, egy nép lényege költőiben él, akkor ez a lényeg — kifelé — negatívummá szürkül, pótszeres mondanivalóvá torzul. A költő a legmagasabbrendű ma­gyar önkifejezés és kiteljesedés: ,,Az istenség szent levele". Petőfi meglátása testamentumos elkötelezettség: .S habár más nemzet föl se venné A költőket, ti rnagyarok, Költőitek előtt tinektek Illő, hogy fejet hajtsatok. A magyar poétafaj. „Poétább faj nem élt soha": amikor Ady az igazat kimondja, akkor ez az értékelés máris kivédhetetlen tragédiává nehezült. „Hamupipőke a magyar kín": Adynál pontosabban és illetékesebben senki sem határozhatta meg a magyarság történelmi süketnémaságát. Ha Adyt le lehetne valójában fordítani, a magyarság világmondanivalója adaléknál több lenne: emberségpróbát kiállt világkinyilatkoztatás. De Ady mint költő, elsősorban magyar. A kettőt — magyarság és költészet — maradék­talanul ő teszi egyenlővé. És ez az egyenlőség — lefordít­hatatlan. Ady Endre a magyarság legpontosabb eredője és össze­gezője. És mit tud róla a világ? Mit tudhat, amikor min­denki másnál tolmácsolhatatlanabb. Kallódó, eleve elveszett kincs, amit csak az az idegen érezhet, aki magyarul is olvashatja Adyt. És ha olvasom, hogy Leonyd Martinov, az afrikai és ázsiai írók taskenti konferenciáján L. N. Tolsz­toj műveinek teljes kiadását és Ady Endre verseinek orosz kiadását tartja az elmúlt év legnagyobb kultürális ese­ményének, akkor tudom, hogy ez a maximális megérzés sem láthatta meg az igazi Adyt, hogy csupán a szovjet író jó füle érezte ki az idegen anyagon át Ady zsenijét. A magyar szó Ady-zenéjétől elütve, szó-mágiájától meg­98

Next

/
Thumbnails
Contents