Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - V. Ady igaza

Baljóslatú, bús nép a magyar. Forradalomban élt s ránk hozták Gyógyítónak a Háborút, a Rémet Sírjukban is megátkozott gazok. A kapitalizmus háborúja problémaodázó, figyelmet terelő kiút. Ady költői meglátását a szociológus mindenben aláhúzza. Kortársa, Szabó Ervin írta nem sokkal a háború kitörése után: ,,A háború rajongói és misztikusai legkevésbé szívesen hallják, hogy a háború sokszor arra szolgál, hogy a belső elégedetlenséget, a forradalmi hangulatot, vagyis a dolgozó osztály háborúját az uralkodó osztály ellen, a külső ellenségre vezesse le." De ha a kapitalizmus háborújának egyik célja a forradalom megelőzése, akkor ebből logikusan következik, hogy imperialista háborút megszüntetni csak forradalmi úton lehet. A kapitalizmus világháborúja maga után vonja a proletariátus világforradalmát. Ady magyar forradalma a háború következtében világforradalommá terebélyesedik. Aki az esedékes és a háború által megszakított magyar társadalmi forradalom költője volt, a világháború tanúságaképp csak a világforradalom óhajtozója lehet. És ez a háború elleni világforradalom a nép- és értelemgyilkoló múlt-barbarizmus ellenében a gondolat forradalmát, jogát és kötelességét is jelenti: a gondolat igazát! Gondolat, büszke embertudat nélkül nincs béke, nincs élet, nincs haladás. Adynál a gondolati igazság elkötelező erkölcsi parancs: vele és általa leplezi le a kapitalista imperializmus kerékkötő, reakciós hazugságát. És itt, ezen a ponton Ady, a legmagyarabb költő, az internacionális békeszolidaritásnak lesz halhatatlan szószólója. A magyar költő a háború közepén „nagy halottra" emlékezik: a háború előestéjén legyilkolt francia szocialista vezérre: Jean Jaurěsra. Fáj a szivem s nehéz üzennem És mindeneket meg nem mondhatok, De nagy halott, ölt testvérem bennem Úgy él, mint a Gondolat igaza. A béke: a gondolat igaza és ítélete. És ha Ady ezt a gondolati igazságot a békéért küzdő és békéért legyilkolt 95