Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

A VÁDLOTT MEGSZÓLAL

külön szövetségeket nem előmozdítani, hanem akadályozni a kötelességünk. Az egyesülés a kulcs, mely az embereket a rossztól megszabadítja. Hogy azonban ez a kulcs teljesít­se feladatát, egészen mélyre kell bedugni, addig a helyig, ahol a lakatot tényleg nyitja, nehogy lakat és kulcs eltörjön." 1917-ben Tolsztoj földje lett emberek nacionalizmuson, sovinizmuson, imperializmuson túlérő egységének hazája, ígérete és igézete. Álom és valóság találkozott, és egy Ro­main Rolland autoritása nyugtázta a célt, mely nem lehe­tett más, mint a „kommunizmus és humanizmus koegzisz­tenciája: a kommunizmus és humanizmus természetes és logikus egybeesése". Ha a koegzisztenciát, az emberi egy­ség e nélkülözhetetlen lényegét keresed tájainkon: idegen­ségre, másultságra döbbensz. A „keleti Svájcnak" indult ČSR hétévi fasizmus után „nemzeti és szláv állammá" alakult (Široký). UNRRA-segély érkezik: hónapok óta az első zsír, és a kommunisták újságjában megjelenik a tiltó parancs: „Ügyelni minden üzemben, hogy magyar vagy német munkások ne kaphassanak szalonnát." Világ pro­letárjai, egyesüljetek! Világ proletárjai e tájakon többé nem egyesülhetnek, és a košicei Pravda fejéről csakhamar lekerül a kötelezőnek hitt szolidaritásparancs. Ilyen előz­mények után már senki sem csodálkozott Šoltész minisz­ter kassai kijelentésén. (Pravda X. 9.) „Ki kell tartanunk amellett, hogy ezen a földön. . . nincs többé magyar elemnek mit keresnie." Amikor 15 évvel ezelőtt Az Üt címen megindítottuk a magyar antifasizmus szlovenszkói lapját, az első oldal első szavát a szlovák testvérlap szer­kesztőinek tartottuk fenn. VI. Clementis és Laco Novo­meský köszöntötték a fegyvertársat: „Kimondhatatlan öröm­mel tölt el bennünket, hogy új harcos áll be mellénk a frontra . . . üdvözöljük utatokat, mely végül is a DAV útja" . . . Hol van ma a közös út? Hol a szocialista ember­ség egységútja! Hol a rolland-i koegzisztencia? Az egyik povereníctvo kassai expozitúrájának vezetője szorongó izgulásaimra, kétségbeesett döbbenetemre szóról szóra így felelt: „Oroszország nagyszláv politikát folytat, és e nagy­hatalmi törekvésének egy homogén szláv ČSR felel meg a legjobban. Nem lehet kívánni, hogy egy 200 milliós nemzet nagyhatalmi céljainak elérésében tekintettel le­hessen néhány százezer ember érzékenységére." 411

Next

/
Thumbnails
Contents