Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

A VÁDLOTT MEGSZÓLAL

ért volna értelme és célja ... A búcsú pillanatában széttekintünk azon, amit építettünk és védtünk. Ez a mozdulat és megállás nyugodt és tiszta . . . Hisszük, hogy helytállásunk, amelyben épp annyi szándék volt, mint amennyi kötelesség, nem volt hiábavaló." Ez a sajtó — a barbarizmus éjszakájában — csak egyet akart makacs elszántsága tervszerűséggel- az emberi mél­tóság védelmét, az emberi jogok lázító tudatosítását: „Mindent, mindent, mindent meg akarunk tenni, hogy a sötétség, korlátoltság és féktelen gyűlölet szám­űzessék, hogy szabadsága és akarata legyen az embernek, aki féktelen önzésében ismét bálványimá­dóvá süllyedt." (Magyar Hírlap 1943 karácsony.) Hitler, a bálvány, a cezaromániás Machtmensch ezeken a hasábokon nem boldogult. Itt a rangsort a humanizmus törvénye állapította meg: ,,A magyar sajtó fő feladata, hogy elsősorban nyelvi és kulturális dokumentumként létezzen. A magyar logika makacsságával tart ki az időtlen, füg­getlen értékek mellett. (Esti Újság 1939. XI. 30.) Ismeritek dr. Lénardot, a pozsonyi származású német Nobel-díjast, aki a rasszizmus ördögétől megszállottan fel­fedezi a „német fizikát", és akit a Grenzbote karakterizál: „Der These von der Internationalität der Wissenschaft stellte er den Beweis entgegen, dass alles Forschen und Denken durch Blut und Boden bedingt ist. Er ist Vorkämpfer nordischer Weltanschauung in der Wissenschaft." A magyar sajtó költőkkel, írókkal, tudósokkal, holtakkal és élőkkel mond mindennapi vétót. Hitler ellen Hölderlint hozza: „Európai volt, hivő és tiszta lélek." Montaigne ha­lálának 350. évfordulója a szellemember non possumusát húzza alá. Babits Mihály, Móricz Zsigmond halála hetekig kiszorít minden aktualitást a hasábokról. A németellenes magyar szabadságharcok hősei: Rákóczi, Thököly, Petőfi 393

Next

/
Thumbnails
Contents