Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

A VÁDLOTT MEGSZÓLAL

5 A szlovenszkói baloldali értelmiség a Horthy-Magyarországon akadályozott progresszió megtartó, megőrző és továbbvivő stafétája volt. Az itt értelmet kapott magyar progresszió utolsó kicsengése a németellenesség volt, az antiíasizmus, melyet mi mint korszem magyar szabadságharcot szuggeráltunk. És nem hiába. A Mach-korszakban ennek jegyében kezdődött és folytatódott most már az egész magyar népcsoport élete. így kaptunk mi — Esterházyék tegnapi ellenfelei — igazolást, elégtételt, és így nyert tudatos és következetes antihitlerizmusa révén az egész másult magyar kisebbségi élet különleges magyar és európai feladatot: a humánum vállalását és kiteljesítését „hóhéridőben" és „srapneles igazságok" ellenére. A szlovenszkói magyar sajtó ezt egyértelműen bizonyítja. És ez nem véletlen. Amikor Mečiar a Gardista ban (1943. IV. 19.) pontosan felsorolja a „szlovák szabadság ellenségeit", akik a németellenes, tehát szlovákellenes táborban találhatók — a cseheket, magyarokat, bolsevikokat és zsidókat —, a Mach-korszak karakterisztikumát adja: csehek kitelepítését, zsidók deportálását, cigányok összefogdosását, kommunisták internálását és magyarok jogfosztottságát. A politikai arénából német nyomásra kiszorult magyarság képét csak a kulturális szektoron lehet megvilágítani. És ez a kulturális primerség sok mindent magyaráz és igazol. Aki a kultúra síkjára kényszerül, és ott kitart a posztján, azt nem sodorhatja el a barbarizmus hatalmi konjuktúrája, de megerősítheti kultúrtudatában: humanizmusában. A kultúrtudat realizmusát tegnap mint antibarbarízmust definiáltuk. A Mach-korszak magyar sajtója (mely a Magyar Párt sajtója. Lapvezér: Esterházy) ebben az értelemben — az antifasizmus adekvát dokumentuma. A játszma veszélyes volt. Egyik szereplője írja ma: „Sokszor naponta vittük a bőrünket vásárra egy-egy buktatott hírért vagy ironikus címért... az iszonyú kényszer korlátain belül minden elgnndolhatót elkövettünk, hogy az olvasó megsejtse vágyainkat, de legalább kételyeinket. , , Ez az ország hamar elfelejtette, hogy a gleichschaltolás halálos öleléséből hogy kiáltoztunk levegő után akkor, amikor mások bátorsága alig futotta egy célzásra." A mai rezignáció a szlovákok háláját reklamálja, mert nem sza391