Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - I. Ősök és rokonok - 1. Vitéz Mihály ébresztése és ébredése

Ezen 2 — 3 fehér szálacskák ragadják ki az én kedves hazámat az ínség torkából. Tibennetek állnak, gyermeki csecsebecsék, az én nemes nemzetemnek fénylő virtusai!" Micsoda gúny! Micsoda esztelenség! A díszmagyar kucsmájának tollforgójáról van itt szó: a kócsag a költőnek panaszkodik, ők e hóbort, a megkülönböztető külsőség legközvetlenebb áldozatai, mert ahol a kócsagtoll jelenthet mindent, ott a költőnek nincs keresnivalója! Csokonai majdnem minden művének központi figurája a költő. Az úri mulatozás rajza, a henyélés nemesi állandósága fokozottan húzza alá a poétaszegénységet. A Békaegér harcban ott hápog a nagyszájú béka úr, aki ,,a hazának egy hasztalan hasnál mást nem hizlala", és így nem csoda, ha a rendi világ könyvtáraiban nem lakik egyéb — egérnél. Csokonai a Tempefőiben pontosan felsorolja e kultúra számadatait. Tempefői, a költő, ez úri világban kénytelen udvarolni, sírni, kérni és könyörögni. Megértést, mecénást, alamizsnát, pénzt vár, de gróf Fegyverneki, báró Serteperti, Koppóházi, Tökkolopi és a kegyes „főtisztelendő gvárdián úr" egyformán hátat fordítanak neki. Fegyverneki a szemébe vágja: ,,Én kegyelmedet mint poétát fel sem veszem, de mint nyomorultat sajnálom." Poétanép a magyar! . . . Akik a könyveket csak pipagyújtó fidibusznak használják, azok a költőkben csak a „könyvek között henyélő ország lezsákjait" látják, „akik holmi könyvekkel csalják a pénzt s becsületet". Akkor már inkább egypár fáin kutyát, akik „a jobbágyok zsírjával hízva divízióként koslatnak az urasági udvarokban". A könyv a nemesi világ szégyene. Gróf Fegyverneki nyíltan megfenyegeti könyvolvasó lányát, „hogy ezt a dibdábságot, mely rangodhoz s úri nemedhez nem illik, végkép megutáljad". így néz ki „a magyar Pallas, akinek testvére a szegénység és becstelenség" — sóhajt a hoppon maradt költő. Poétanép a magyar? A nemesi világ költőt fojt és tagad. A költő sorsa, útja ezzel magától adódik: a nép! A nép nyelve és ügye mint a magyar mozdulatlanság, változatlanság görcsmulasztó megoldója. Csokonai korának európai magyarja volt, aki a magyar holtponton érte meg a korfordulót: a francia forradalmat és kihatását, a Martinovics-összeesküvést. A rendi Magyarország irtózata, a változatlansághoz, a mozdulatlansághoz való görcsös ra36