Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

Stószi előszó

gyilkosságba kergetett embert érzi, tudja, éli, szenvedi, vigyázza és inti. Neki, az ő megváltásának van elkötelezve egészen. És az egész itt a szellemi totalitást jelenti: tudása és állásfoglalása teljességét. Az embertelenség teljessége ellen csak a szellemerkölcs totalitásával válaszolhat. „Sok mentőeszközt ajánlasz. Mire jó ez? Az egyetlen mentség a szellem jelenléte", vallotta Goethe. Hogy milyen igaza volt, arra John Steinbeck a tanúnk, amikor e tisztét még az antifasizmus elkötelezettjeként gyakorolta. Van Steinbecknek egy remek írása: Lement a hold. És ez a kisregény, mely a nácik megszállta Norvégiában játszódik, a civil kurázsi hőskölteménye. Nincsenek itt lélegzetelállító akciók, dermesztő hősiességek, sem katonaszadizmusok; a szerénység egyszerűségével, határozottságával nemet mondó polgármester non possumusából mégis olyan erő sugárzik, mellyel szemben a katonai mechanizmus tehetetlen. Megrendítő és egyben vigasztalón felszabadító az a derű, az az öntudat, az a tisztaság, mely itt szembenéz a katonával, a kikerülhetetlen gyilkos halállal. Igen: derű, csak ez a paradox jelző tudja érzékeltetni, micsoda szókratészi nagyságról van itt szó: a katona, a háború, a hóhér legyőzetéséről, tudatos és eredményes — a jövőre példaként kihaló — felszámolásáról. Szabadságharcról! Amikor a polgármestert túszként halálba kísérik, valaki azt mondja: „De hát nem tartóztathatják le a polgármestert." A halálra szánt feleletképp ennyit mond: „ A polgármester olyan eszme, amelyet szabad emberek találtak ki. Ez az eszme meg fog szökni a börtönből." A civil kurázsi szemben a hódító katonák háborújával csak a szabadság igenlését mondhatja és vállalhatja. Az ellenerőt. Ez az egyik. A másik beszélgetésfoszlány is a bizonyosságot mondja és adja: „Az egyetlen parancs, amit nem lehet végrehajtani.. . az emberi szellem tartós elnyomása." Szabadság és szellem, ez a kettő együtt, íme, erőt vehet a gonoszon. A szoldateszka, a háború nem ismer náluk nagyobb ellenséget. Romain Rolland sem tudta másképp. Az elvarázsolt lélekben három háború ellen lobogó zászlóról beszél: „a szellemi függetlenség ügyéről, a béke ügyéről és Európa ügyéről". A háború elleni megnyilatkozás összegező kicsengése mindkét írónál a szabadság és a szellem. De a szellem és szabadság csak akkor egyenlíthetők egymással, ha összekötő lényegük az erkölcs. A szellemsza28