Fábry Zoltán: Stószi délelőttök
MAG HÓ ALATT - Vallomás a rokonságról és az akadályokról
sodkézből, hallomásból és kivonatosan, hogy tudhatok róla magamat és másokat meggyőzően helytálló véleményt mondani?! Világképem töredékes lesz, esetleges, véletlen, de nem hiteles, nem egész és egység! Miért lehettem és vagyok a szellemi antifasizmus egyik hitelt érdemlő szószólója? Mert alaposan ismerem a német fasizmust, mert felkutattam egész forrásvidékét, és nyomon követhettem végzetes folyammá, majd tengerré duzzadását. Amikor első illavai internálásom után, írástilalommal terhelten, hazajöttem, nekiültem a német probléma anyagának rendbe szedéséhez. És akkor láttam, hogy könyvtáram meglevő anyaga kevés és hiányos: a fasizmus és praefasizmus könyveinek teljes ismerete és feldolgozása nélkül viszont nem tehettem tovább egy lépést sem. A német könyvek akkor nagyon olcsók voltak, és külföldre még 25 %-os exportengedményt kaptak, hogy jobban terjedjenek és mételyezzenek. Egyik illavai fogolytársam — a németek által később megölt, szegény jó Lévai Jenő dobsinai könyvkereskedő — a cél érdekében még a maga 33 %-os rabattját is felajánlotta, és így én 58 %-os kedvezménnyel jutottam az ellenség könyveihez. Akkoriban nagyon nehéz körülmények között éltem. Mi mást tehettem volna: eladtam a kertemet, és az érte kapott négyezer koronát beleöltem e német könyvekbe. De megérte. Kezemben volt, kezemben van a cáfolhatatlanság. ítéletemet többé megfellebbezni nem lehetett. A kriminalitás tényét akták bizonyítják! Mit nem adnék ma azért, hogy a nyugatnémet irodalmat teljességében megismerjem! LIa összegyűjthetném ma is a bűnjeleket, és magamhoz ölelhetném mindazok műveit, akik ott a non possumust jelentik: az ellenállást, ennek minden árnyalatát és nemcsak a már ismert Böllt, Geisslert, Koeppent vagy Hochhuthot. De ez a lehetetlenség kétoldali idült valóság. Nyugaton, és különösen a bonni államban, nem bánnak kesztyűs kézzel a szocialista szektor irodalmával. A könyv kihágási objektum lesz, büntetések tárgya, és az író — börtönök foglya. A Hofé-eset — az inkriminált keletnémet író jogtalan letartóztatása és fogva tartása, az írószövetségek és a nemzetközi Pen Clubok tiltakozása ellenére — mindennél jobban mutatja a német neofasizmus világot negligáló, irodalmi nemzetköziséget fumigáló erejét. 287