Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - Óndra Łysohorsky, a lah költő

Ó N D R A LYSOHORSKY, A LAH KÖLTŐ ,,Ki áll a helyemre majd, hogy felemelje a fegyverem?", kérdezte Petr B e z r u č, a morva-sziléziai szénmedence nagy szocialista költője, ,,az első és utolsó próféta a Beszkidek alatt". Soha bányászlétről, ember- és munkakizsákmányolásról keserűbb és keserítőbb, bénítóbb és lázítóbb, meghökkentőbb és megrendítőbb verseket nem írtak: legismertebb balladaalakja, Marička Magdonová, költőjével együtt lett halhatatlan. Amikor Rudolf Fuchs német fordításaival világirodalmi közkincs lett Bezruč, az 1937-ben megjelent, első német nyelvű versgyűjtemény 63 oldalas bevezetőjében Fuchs egy helyen ezt írja: ,,A sziléziai csehek e vidéken különböző tájszólással beszélnek. E dialektusok nagy részét a ,,lah" képezi. Lahoknak nevezik azokat, kiknek nyelve a tiszta morvából lengyelbe vált át. A lah nyelvért mint teljesen önálló létjogosultságú nyelvért küzd ma a fiatal szocialista költő: Óndra Lysohorsky. A lah nyelv útján az ottani proletariátus öntudatosodását akarja elérni." ,,Ki áll a helyemre majd?" — a szorongó bezruči kérdésre ma már megadhatjuk a megnyugtató feleletet. Bezruč neve után Lysohorsky nevét kell megjegyeznünk, megtanulnunk. Pontosan ugyanazon a helyen, ugyanazokért az emberekért és ugyanegy céllal — csupán nyelvárnyalati különbséggel (mely nagyjában megfelel a cseh és szlovák nyelvviszonylatnak) — kér szót, és folytatódik a költői „add tovább": „Hárfám az egész lah határ, zúgó patak, a Beszkidek, napraforgók, bányásztelep, aknák tornya, a füst, a gyár." Öndra Lysohorsky: felvett név, akárcsak Bezručé, akit valójában Vladimír Vašeknak hívtak. Bezruč „kéz nélkülit" jelent, a rokkant, elhasznált bányász dacát és lázadását. Óndra Lysohorsky nevében és nevével két jelképet kapcsol „páros képpé gyúrva" valósággá: Óndrában e táj lázadóját, az 1715-ben kivégzett Óndrašt, és Lysohorskyban e vidék legmagasabb hegyét. A föld alá gyilkolt ős és a legmagasabbra nyúló, mindent látó Lysa Góra egységében éled folyamatossággá a múlt, a ma és a jövő. A nevek felfokozása a versek adottságát, célját és tartal272