Fábry Zoltán: Stószi délelőttök
MAG HÓ ALATT - Keserű mandula
tem volna? Nem tudom elhinni. Néha így is kell beszélni, néha ezt is el kell mondani. Szavamnak, mondanivalómnak csak akkor van hitele, valószerűsége, ha egy adag kételypróba is van hozzákeverve. Ez a csöpp menti meg aztán a fellengősségtől, a fráziskönnyítéstől, a sémától és így az olvasók közönyétől, az ellapozástól. ,,Ne mondj le a tévedések jogáról", csendül vissza Gyuri szava az előjáték tételsummázásából. Amikor aztán ő lesz egy politikai justiztévedés áldozata, akkor Imre Katalin az íróval szemben — mindent eligazítón — a szocialista pártosság teljes igényét állítja fel. Amikor a politikum eltorzulásakor maga a pártosság került visszás helyzetbe — csak fel kell lapozni e napok és évek Rajksajtóját —, akkor a pártosság jogigénye is redukálódik, és a „részigazság" lesz az igazság — és így a pártosság — áramkörének biztosítéka. Palotai Boris regényének funkcionális szerepe: a korrekció, a helyreigazítás. És ez a korrekció csak részigazságterjedelmű lehet. Kevés? „A részigazság kritikátlan támogatása ebben az esetben is az egész igazság rovására megy", ítél Imre Katalin. Mi a Keserű mandula részigazsága? Egy részigazságtalanság emberi következményeinek, szürke mindennapjának a felmutatása. Ha a részigazságot részigazságtalanság determinálja, akkor ezt a részigazságtalanságot, ennek kimondásával, a névadással meg lehet szüntetni. Régi szabály: mihelyst a szenvedésből, igazságtalanságból született valamit ki tudjuk mondani, ezzel meg is szüntethetjük azt. A bölcsek szerint épp ez a képesség az, ami megkülönbözteti az embert az állattól. A részigazságtalanság ténye megzavarhatja az emberekben az egész igazságba vetett hitet, de a részigazság gyógyító keserű csöppje ugyanakkor helyrezökkentheti az aránytalanságokat. A politikum eltorzulásait csak az emberségi korrekció hatálytalaníthatja. És ez elsősorban és mindenekfelett az emberség elkötelezettjének, az írónak a feladata. Mik voltak a „rehabilitációk" ? Mellőzhetetlen politikai helyreigazítások. Amikor aztán e szerepet az író gyakorolja, akkor ez a funkció egyszerre „leszűkült és elferdült szemléletté" törpül, mely „a társadalom képét felületessé, sematikussá merevíti". A sematizmus lélektelenséget jelent. Hol fedezhető fel e könyvben a nyoma? Ami sematikus, az 174
