Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - Az illegális szerkesztő

Borbála mint „kiadóhivatal" nem jegyezte többé a céget, és az én nevem is lekerült a csekkszámláról. De a pont másképp és máshol csattant: 1941-ben IHaván egy fogolytársam — ellentéte és ellenzéke mindennek, amit csináltunk — engem meglátva, gúnyos elégedetten és egy lélegzetre, leplezetlen kárörömmel és szemrehányó váddal ezzel köszöntött: „Lám, ide vezetett Az Út." Azaz, ha mi nem lettünk volna, ha mi nem dühítjük, nem provokáljuk a fenevadat, nem jött volna fasizmus, háború, perzekúció, Illava. Itt kicsiben megismétlődött az, amit tegnap a német weimari republika vetett a Weltbühne szemére, és amit ma Nyugat-Németországban olyan szívesen fújnak: ha nincsenek Weltbühne-szerkesztők, ha nincsenek Ossietzkyk és Tucholskyk, akkor nem jön Hitler, és nincs második világháború! „A weimari Németország felett a Weltbiihnében gyakorolt éles kritikák hozzájárultak ahhoz, hogy aláássák azokat a gátakat, melyek a barna áradatot feltarthatták volna", ítél ma szemérmetlen szemforgatással Carlo Schmidt, nyugatnémet szociáldemokrata korifeus. Carl von Ossietzky, a koncentrációs tábor Nobel-békedíjas mártírja és az emigrációban öngyilkossá keseredett Kurt Tucholsky, Hitler foglyai és áldozatai — közönséges bűnbakokká vedlettek! E napokban Blüh Irén írását olvastam az Új Szóban: Róth Imre elvtárs emlékére, és újra felidéződött bennem minden, ami Az t/rra emlékeztet. Kellett, hogy így legyen, Róth Imre neve nekünk Az Utat asszociálja, hogy aztán Blüh Irén cikke nyomán megdöbbenve vegyük tudomásul későbbi tragédiáját. A Szovjetunióban a személyi kultusz dühöngésének éveiben, 1938-ban letartóztatják, és Róth Imre Berija szibériai börtöneiben és másutt hat évig sínylődött. De azt is olvastuk, hogy 1944-ben már a csehszlovák hadtest frontújságjának a szerkesztője, 1945-ben pedig Prágában a Nemzetvédelmi Minisztérium sajtóosztályának a vezetője; katonai újságokat és folyóiratokat alapít, új szerkesztőgárdát nevel, de mi nem tudunk róla és munkájáról, és ő sem rólunk: magyar elnémítottságunkhoz nincs szava, jogtalanságunkhoz nem ér el a hangja. Később parlamenti titkár lett. 1948 augusztusában autószerencsétlenség áldozata. 144