Fábry Zoltán: Stószi délelőttök

MAG HÓ ALATT - Egy regénymodell emlékezései

Balázs Bélát ez időben mint a filmesztétika úttörőjét tartották számon világszerte. A Der sichtbare Mensch (A látható ember) volt az első lényeges rögzítés. Eredő, amely egyben summa is. Hitler jöttével berlini helyzete tarthatatlanná vált. Az emigránsnak emigrálnia kellett tovább és messzebb. így került a Szovjetunióba. Ottani működése és hatása közismert. Ez időből személyes természetű dokumentumom csak egy van: egy levél, de itt bukkan fel először csírájában a „stószi remete" mint korszimptóma, típus és regénylehetőség. Hogy ez valójában mit jelent, mi a fedezete és realitása, azt egy kölcsönvett segédvonallal tudnám a legjobban érzékeltetni: egy túl erősre beállított, szinte vakító reflektorsugárral. Barta Lajost kell idéznem, aki Tetőpontokon című írásában a Korparancsot Bölöni Györgynek Párizsban majdnem egyidőben megjelent Az igazi Adyjával közös szimptornaként üdvözölte: „Mint valami történelmi esemény reszket végig a magyar idegeken két könyv. Egymás mellé teszem, vonatkozásba hozom, egymáshoz kapcsolom, közös tüneményt állapítok meg ebben a két könyvben. Nem mesterkedéssel teszem ezt, nem szótechnikával, de azzal, hogy a fölszínre szakítom azt a lényegüket, mely bennük rejlik, mely adva van azzal, hogy mit hordoznak magukban, milyen összegobozottságokat oldoznak a magyar világ zűrösségében . . . Fábryban ... a legeslegvégső princípiumok kíméletlensége dolgozik, ami nem más, mint a szellemiség irodalmi tüneményeit minden hasznossági szemponton túl, az emberi létezésnek a szellemben adott végső törvényeivel hozni vonatkozásba. Föltisztítani akarása ez egy nemzet szellemi valóságainak, a nemzetként való létezés legvégső és legtisztultabb meghatározóihoz. Nem más az ilyen munka, mint örökkévalósági föltételeihez akarni hozzáigazítani a nemzeti létezést... A Magyarországon kívüli magyarság nagy ereje van ennek a két könyvnek a tüneményében? Vagy magyar emigránsok egyikének-másikának olyan nagyszerű erőmanifesztációjáról van-e szó, mely megint megmutatta azt, hogy saját magából egész nemzetet tud pótolni? És meg kell kérdeznem: nincsen-e Fábry Zoltánnál egészen különös és szövevényes esetről szó? Nem 122