A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Második nap: A csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedése - Csáder Mihály: Levél a Sarló kongresszusához

Ha végeznek, akkor pedig lévén a medicina applikált, csak pénzkereső sok orvos szemében, a „praxis aurea" nem engedi szóhoz jutni az esetleg meglévő szociális gondolkodást, Igy sokan nem birva, mások nem is akarva, nem vállalták azt a munkatöbbletet, amit e problémákkal való foglalkozás igényelt volna. Ez áll az előadóinkra is. A szükséges könyveket és folyóiratokat pénz hijján vagy egyáltalában nem, vagy csak nehezen tudtuk beszerezni. Később divatba jött ez a šzó, hogy: népegészségügy. Olyan Csáky-szalmája féle lett. Beszélt, irt, előadást tartott róla boldogboldogtalan, hozzáértő és laikus. Tanulatlan és tudatlan percemberkék adtak elő egyetemi tanárnak is nehéz témákról. Nem beszélve az e tárgyról irt cikkekről. (Lásd pl. a „Baráti szó" 1930 decemberi számát, ahol efféle „modern" biológiai mondatok díszelegnek „a falu egészségügyi problémái" cim alatt: . . . mivel a természeti ösztönnek valamilyen formában meg kell nyilvánulnia, ami a nőknél a menstruáció (falun gerincfolyásnak hívják), az lesz a férfiaknál a pollució. Ez meglehetős lehangoltságot idéz elő s védekezni ellene nem lehet, de hisz nem is kell, mert természetes ösztön.) Ezt orvostanhallgató irta! O sancta simplicitas. Később, mikor a Sarló kilépett, illetőleg tagjait kilépni kényszeritették az addig anyaegyesületnek elismert MAK-ból és céljának, illetőleg tagjai kötelességének a szociográfiai vizsgálódást és adatgyűjtést tűzte ki, jelent meg Dávid Johanna, Freiberg Jenő, Német Miksa dr.-ok és az én összeállításomban, mint a Sarló szociográfiai sorozatának aiz első száma, 100 népegészségügyi kérdés. E füzet kalauz akar lenni a magyar falu népegészségügyi adatainak és idevágó szociográfiájának összeállításánál. Elmúlt egy év és én azt hittem, a kérdések örök kérdések maradnak. Annál nagyobb örömmel olvastam a mult hónapban az e nyáron végzett szociográfiai vándorlás eredményeként néhány éles szemmel látott, pontos adatokkal alátámasztott cikket több magyar falu egészségügyi állapotáról. Röviden: Határozza el a kongresszus a szociográfiai füzetek kiadását, írjon ki idevágó pályázatokat s a beérkezett legjobb munkákat jutalmazza. Már e pár idevágó munkából kitűnik, hogy milyen gyászos, kétségbeejtő a magyar falun az anya- és csecsemővédelem, a tuberkulózis és az u. n. népbetegségek profilaxisa. Például az eddig gyűjtött adatok szerint a magyar Csallóköz a tuberkulózis-halandóságban az egész világon vezet. Hozzáértőkkel Írasson és adjon ki a Sarló anya- és csecsemőgondozásról szóló, a tuberkulózist, a nemi bajokat ismer5 65