A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Ötödik nap: A diákság és az ifjúmunkásság kérdései - Bevezetés

ÖTÖDIK NAP: A diákság és az ifiumuitkásság kérdései A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DIÁKSÁG SZEGÉNYSÉGE A FORRADALMI DIÁKSÁG ÉS IFJUMUNKÁSSÁG VÖRÖS E ARÁTSÁG A — A VÖRÖS BARÁTSÁG MUNKAPROGRAMJA Két még kialakulatlan, szociológiailag kevésbé meghatározható réteg, a diákság és az ifjumunkásság kérdéseivel foglalkozott a Sarló kongresszusának ötödik vitanapja. Ugy a diákság, mint az ifjumunkásság a csehszlovákiai magyar életben gazdasági bázis nélkül áll és nyomorral küzd. Mindkét réteg a legnagyobb mértékben ki van téve az uralkodó kapitalista rendszer fertőző befolyásának és szellemi függetlensége bizonytalan. A káosz ifjúsága ez, a lebukó kapitalizmus gazdasági, társadalmi és kulturális anarchiájának zsengeségénél és fogékonyságánál fogva legnagyobb áldozata. A Sarló kongresszusának alapvető elve a diákság és ifjumunkásság kérdésében a bizalom volt az ifjúság iránt. A Sarló feltételezi, hogy az az ifjúság, mely kenyérharcában és szellemi alakulásában a függetlenségből és öntevékenységből tud kiindulni, szükségképen a mai társadalmi rendszer ellen támad s a szocialista jövő uj embertípusát jelenti. Éppen ezért a kongresszus állásfoglalásaiban a diákság és ifjumunkásság gazdasági és szellemi öntudatraébresztését és Önálló mozgalmait igyekezett előmozdítani. Az ötödik vitanap délutánján, szeptember 29-én D o b o s s y Imre tartott előadást a csehszlovákiai magyar diákság helyzetéről. 179