A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Ötödik nap: A diákság és az ifjúmunkásság kérdései - Dobossy Imre: Szocialista diákpolitika

Előadását közöljük s nyilvánosságra hozzuk az előadást követő vi­tagyülés határozatait. A diákság és ifjumunkásság vörös barátságának vitagyülése Balogh Edgár elnökletével nyilott meg. A vitagyülésen kom­munista. szociáldemokrata és indifferens ifjúmunkások és ifju­munkásnők, valamint munkások és munkásnők is megjelentek és. a Sarló kongresszusának szakértelmiségi és diáktagjaival órák hosszat tartó élénk és eredményes eszmecserét folytattak. A vita folyamán Balázs András joghallgató nyári berlini tanulmány­utia alapján az ifjumunkás tömegsport és tömegkultúra lehetősé­geit ismertette. Felszólalását közöljük s nyilvánosságra hozzuk a diákság és ifjumunkásság közös mozgalmainak érdekében hozott kongresszusi határozatokat is. Szocialista diákpolitika Irta : Dobossy Imre 1918-ban megszűnt a magyarság uralkodó szerepe s ezzel együtt az uj viszonyok között használhatatlanná vált az az ideo­lógia is, amely ezen uralkodó szerep igazolására volt hivatva. Hasz­nálhatatlanná vált, de nem sziint meg, hanem tovább él mind­azokban, akik az átalakulás után a kisebbségi magyarság ellen­zéki frontját szervezték s él ma is azokban, akik ezt a frontot vezetik. Ez a feudalis-imperialista eredetű társadalmi szemlélet azonban tényleges bázisát elveszítve: nem történelmi hatótényező többé. A kisebbségi harcot ugyanis csak a nagyobb demokrácia, a több szabadság, teljes egyenlőség nevében lehetett — legalább is kifelé eredményesen vívni: mind olyan elvek, amelyek ellen a magyar uralkodó osztály s a belőle kiszakadt szlovenszkói vezető réteg egész életén át közéleti harcot folytatott. Anélkül, hogy ön­magát meg ne tagadja, nem tudta volna a helyzet átértékelését s eddigi ténykedésének likvidálását végrehajtani. S amire önmaga képtelen volt: az uj viszonyokba született ifjúságtól várta a ki­sebbségi magyar polgárság adott viszonyaiból kiépitett, modern fegyverekkel fölszerelt politikai frontjának kiépítését. S mivel a kisebbségi érvényesülés csak a haladás és a demokratikus elvek vo­nalán lehetséges: az ifjúság bizonyos fokú balratolódása a polgár­ság szempontjából az adott helyzetben nemcsak elkerülhetetlen, de kívánatos is volt. Igy történt, hogy az idősebb generáció az uj viszonyok közé került magyar ifjúság ideológiájának kialakulására alig gya­korolt hatást s meglepően nagy szabadságot engedélyezett a fiatal­ság szellemi kibontakozásának.

Next

/
Thumbnails
Contents