A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - A keleteurópai kérdés vitája

KONKRÉT EURÓPAI PERSPEKTIVA Balogh Edgár előadásával kapcsolatban T e r e b e s s y János arra a veszélyre utalt, amely a keleteurópai kérdés öncélú felfogásából a proletariátus egyetemes európai forradalmi kooperációjára hárulhat. A most keletkező vita folyamán Zsolt László kimutatta, hogy a helyes marx-leninista keleteurópai helyzetfelismerés nem áll szemben az egyetemes európai szocialista célkitűzésekkel s igy ebből a helyzetfelismerésből veszély sem származhatik, ellenben konkrét európai forradalmi perspektiva nyílik a keleteurópai és nyugateurópai forradalmi proletariátus együttműködése számára. A vita azzal zárult, hogy egy absztrakt európai forradalmi ideológia helyett a csehszlovákiai magyarság élete konkrét keleteurópai forradalmiságra kötelez, amely természetszerűleg megköveteli a nyugateurópai országok proletariátusával való harcos szolidaritást. A keleteurópai kérdés konkrét vizsgálata nem jelenti e kérdés önmagában való felfogását. A keleteurópai kérdés felvetése nqm is törji meg az európai perspektívát, hanem közelebb hozza számunkra adott helyzetünkben. KELETEURÓPA BANKJOBBÁGYAI Horváth Ferenc előadásával kapcsolatban Julius F u č i k. a cseh forradalmi intelligencia kiküldöttje, arra a veszélyre u tait, Eogy a keleteurópai agrárkrízis önmagában való felfogása és minden más kérdéstől elszeparált megoldási kísérlete előbb vezetne el agrárdemokráciához, mint forradalmi politikához és szocialista célkitűzésekhez. Részletes felszólalásában kimutatja a Hodža Milánféle agrárdemokrata koncepció idejétmúlt voltát. Horváth Ferenc válaszában azt igazolta, hogy Keleteurópában az agrárkrízis nemcsak a földmunkásságot és szegényparasztságot szorítja létminimum alá s tapossa szét szociológiailag többé nem definiálható, nyers biológiai embermasszává, kikapcsolván e rétegeket úgyszólván teljesen a termelésből és a társadalomból, hanem anynyira függő helyzetbe hozza a tönkrement kisgazdákat is, hogy a finánctőke rabszolgáivá válnak. A föld maholnap már csak névlegesen a kisgazdáké s a paraszt a bankoknak dolgozik. U j jobbágyság van születőben: az egykor szabad kisgazda bankjobbággyá válik. Az agrárválság parasztválságba csapott át. 175