A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - A keleteurópai kérdés vitája

i. A kisparasztság számbeli túlsúlya a keleteurópai államok többségében. i. Keleteurópa kis politikai egységekre való töredezettsége és a nemzetiségi kérdés megoldatlansága. 5. Keleteurópa kizsákmányoltsága a nyugati imperializmus részéről. Mind a három körülmény alapvonalaiban határozza meg a keleteurópai proletariátus mozgalmi taktikáját, melynek jellegzetességét röviden igy határozhatnám meg: a nyugati tőke gyarmati kizsákmányolása következtében fokozott elnyomást szenvedő nagyszámú kisparasztságban és az elégedetlen nemzetiségekben pattanásig feszült forradalmi energiák vannak, melyek helyes irányítás mellett a proletariátus osztályfrontjába állíthatók. Ez a forradalmi bázis kiszélesedésének és átfogó népmozgalom kialakulásának lehetőségét jelenti. A keleteurópai népek: lengyelek, ukránok, szlovákok, magyarok, románok, bolgárok, horvátok, szerbek, szlovének és zsidók, valamint bizonyos vonatkozásokban a csehek s a német nyelvszigetek problémáinak, a nemzeti elnyomatásnak, a szociális elmaradottságnak és a nyugati imperializmus részéről való kizsákmányoltságnak megszüntetéséhez közös történelmi ut vezet, mely a forradalmon és a proletárdiktatúrán keresztül a szocializmus felé halad. Ez a történelmi szükségesség lebeg a Sarló előtt, amikor ma fölveti a keleteurópai kérdést az egész keleteurópai szocialista értelmiség előtt. A kérdés analizise és a vita sajtóban való megszervezése végett a Sarló összeköttetésbe lép Csehszlovákia baloldali intelligenciájának nemzetiségi szervezeteivel és lehetőség szerint az egyes keleteurópai nemzetek delegátusainak bevonásával megalakuláshoz segit egy állandó keleteurópai szocialista komitét Prágában. A keleteurópai kérdés vitája A keleteurópai kérdés vitagyülései a Sarló kongresszusának legizgalmasabb órái voltak. Míg a marxista történelemkutatás, az agrárkérdés, a nemzetiségi politika és az osztályharcos propaganda és taktika a csehszlovákiai magyar szocialista fronton azelőtt nem tudott szabadulni bizonyos absztrakt sematizmustól, most a közvetlen vizsgálódás mindezeket a kérdéseket a speciális helyi viszonyoknak megfelelő megviilágitásba helyezte s igy konkretizálta a marx-leninizmus általános levezetéseit.