A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Balogh Edgár: A keleteurópai kérdés felvetése

gáltatottság, a polgári viszonyok normális k i érésének elmaradása ugyanaz maradt. Ma a francia és a német imperializmus vetekedik Keleteurópáért. Világháborús győzelme folytán a francia érdekeltség van előnyben. De akár az egyik, akár a másik imperialista vonal fekszik Keleteurópa fölé, a mezőgazdaságii világválság polgári körülmények között többé be nem hozható csődbe s igy teljes gyarmati kiszolgáltatottságba juttatta ezt a földterületet. A kisgazdák romlása s általában a mezőgazdálkodás bukása feltartóztathatatlanul teljesedik. Vagy a. termelésből s igy a társadalmi létből is teljesen kikapcsolódnak a legszélesebb szláv-magyar-román paraszttömegek s Keleteurópát az éhség, a demoralizálódás zilálja szét, vagy valóra váltódik egy olyan francia, német vagy páneurópai polgári megoldás, amely a szó szoros értelmében a nyugati financtőke jobbágyává teszi a keleteurópai parasztot, kényszerű tervgazdálkodás mellett, a kizsákmányolás alapján. A polgári rendszer erőszakos fenntartása esetén más megoldás nem lehetséges. A Sarló gárdája befejezte azt a változási folyamatot, amelyen a deklasszálódó, népvalóságra döbbenő fiatal magyar intelligencia a burzsoázia szolgálatából a magyar tömegek oldalára váltódott át. A polgári történelemszemléletből a népi történelemszemlélethez, s ennek marxista revíziójához is saját belső logikája szerint jutott el ez a gárda, s e marxista keleteurópaiság következménye nem lehetett más, mint az intelligencia bármilyen formájú történelmi elhivatottságérzetének likvidálása s a proletariátus világfront-