A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Balogh Edgár: A keleteurópai kérdés felvetése

jába való beállás a regionális és nemzeti adottságok s a személyi kvalitások szerint. A sarlósok felitatódnak a kisebbségi magyar proletariátus mozgalmába s mindaz a problematika, amelyet társadalmi mozgásukban — a fajvédő kezdettől egészen a keleteurópai népforradalmiságig — magukévá tettek, a proletariátus mozgalmába származik át. Az a tény, hogy a fiatal magyar intelligencia élcsapata, ha állandó ellentéteken keresztülmenő, különös fejlődéssel is, de elérte a marxizmust s azt magyar valóságtól duz? adó helyzeti energiával konkrét magyar történelemszemléletté alakította, természetesen véget vetett azoknak a harcoknak, amelyek az elvont magyarzsidó marxizmus doktrinerjei s a szociállevolucionér szubjektivitás között lezajlottak. Ezzel likvidálódott a szociálrevolucionér oldalon mindig kisértő antiszemitizmus veszedelme is. A fiatal magyar intelligencia, ha megfogyatkozott, megtépázott kis gárda formájában is, elérte a proletariátust s a már marxista-leninista magyarázásban felvetődött keleteurópai kérdés abba a stádiumba érkezett, hogy igazi történelmi erők hozzák nyilvánosságra. A Sarló szervezeti hivatása abban áll, hogy a fiatal magyar intelligenciát kvalitásai és lehetőségei szerint a proletariátus világfrontjába állítsa. Ebbe a programba tartozik a keleteurópai kérdésnek, mint a fiatal magyar intelligencia kérdésének, likvidálása is, vagyis e kérdés beáll,kása oda, ahol az a maga megoldását nyerheti. A keleteurópai kérdést a legilletékesebb ténvezőkhöz kell továbbítani. Szükség van a keleteurópai kérdés gondos tudományos vizsgálatára a legfelelősebb szaktényezők részéről, továbbá a kérdés széleskörű nyilvánosságrahozatalára és ellenőrző megvitatására altijában az európai, de különösen az érdekelt keleteurópai nemzetek, igy a szlovákok ukránok, lengyelek, zsidók, románok, bolgárok szerbek, horvátok, szlovének és magyarok munkás- és parasztmozgalmi képviselői, valamint általános közvéleménye előtt. A marxista-leninista szakkörök tudományos analízisén és az európai, különösen keleteurópai diszkusszión keresztül kell e kérdésnek a fcrradalmi cselekvés kérdésévé válnia. 159