A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Balogh Edgár: A keleteurópai kérdés felvetése

A keleteurópai kérdés ugy villant fel, mint a rakétarény de annál nagyobb sötétség támadt e problémafelvetés nyomában. Ľ'bben a röpke rakétafényben érte el a burzsoáziától elszakadt, évszázados népvágyakra ébredt fiaital magyar intelligencia a maga változásainak kulminácíós pontját. A polgári társadalomnak ez a megingott rétege olyan történelmi horderejű kérdést dobott fel, amelynek megoldására a maga erői ugyan sohasem válhattak volna elégségessé. A budapesti koszorú körül támadt hangzavarban a deklasszálódott fiatal intelligenciának be kellett látnia a maga tehetetlenségét s teljes revízió alá kellett vennie magát. A közélet ell enőrzo kérdéséi visszahatottak a Sarló gárdájára is s a csehszlovákiai magyar fiataloknak önmaguk előtt kellett feleletei adniuk arra a kérdésre, hogy a keleteurópai sors önmagában tiszta és világos problémáját hogyan lehet félremagyarázhatatlan világossággá

7 a köztudatba dobni és a keleteurópai népek történelmi energiáival a forradalmi megoldáshoz segíteni. A Petőfi-koszorús problémafelvetés kudarca megtörte a sajátságos magyar révületet. A lírai finomságú meglátások, a tudományos analízisek, a szabatosan kirajzolt vágyak és a történelmi elszántság után most a megvalósítások rideg kérdéseit kellett mérlegelni. A dialektika törvénye a valóság felismerése s az ebből vont teoretikus követelmények után a teoretikus eredmények visszaható alkalmazását, a forradalmi praxist követelte. És ez a dialektikus autodidaktika teremti meg azt, amire az absztrakt marxisták minden hittéritése nem volt képes: a népforradalmi követelményeket felállító fiatal magyar intelligencia csatlakozását a proletariátus osztályharcos világfrontjához. Eleddig szokatlan és különösnek tetsző ut volt ez a marxizmushoz: a leninizmuson keresztül. De — a ma egyedül lehetséges, konkrét materialista ut. Amikor a fiatalság a maga jövőelképzelésének, a nyugati imperializmus alól emancipálódó keleteurópai nemzetek szocialista konföderációjának a megvalósítását már a sztratégía és taktika szempontjából vette vizsgálat alá, természetszerűleg adódott a korunkban lezajlott legnagyobb világtörténelmi esemény, az orosz forradalom tanulmányzoizása. Ez a forradalom százhatvan millió elmaradt embert vont ki a nyugati imperializmus és az elkésett keleti polgáriasodás ellentmondásának örvényéből s tett szabaddá az osztálytalan. teljes nemzeti életnek és a nemzetek konföderációjának felnyílt lehetőségeiben. Nem a Szovjetunió propagandája juttatta el a sarlósokat az orosz forradalmi eredmények s az orosz forradalom tanulmányozásához, hanem az a logikus fejlődési etap, amelynek szükségképen el kellett jönnie, amint a koszoru-ügy sikertelensége megszüntette a fiatal magyar intelligencia nárcizmusát és azt igazolta, hogy pusztán elvi témafelvetés, mégha 15