A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Balogh Edgár: A keleteurópai kérdés felvetése

íyozta s a koszorú Táncsics 1848-as parasztforradalmár sírjára került, a koszoru-ügy széles hullámokat vert fel ugy a magyarországi, mint az utódállamokbeli közéletben s a fiataloknak módjuk nyílt arra, hogy az uralkodó osztály érdekekből lanszirozott nemzeti lelkesedés tobzódásakor, a frázisok ünnepén, fölvessék a ma mélyen -a nemzeti múltban gyökerező kérdéseit. A koszorú-ügyet követő viták és sajtóharcok folyamán a sarlósok a parasztkérdést és a nemzetiségi kérdést világították meg, mint a keleteurópai különleges helyzet legjellemzőbb két szimptómáját. A jobbágyságot felszabadító 1848 közjogi szabadságharcában, majd annak véres leveretése után a kiegyezés politikájában is elsikkadt a parasztság földhözjuttatása. A földnélküli milliók utópolgári követelménye forradalmi .megoldásra sarkall, -— olyan időben, amikor már az utódállamokban, ha részlegesen és nemzetiségi egyoldalúsággal is, de végrehajtott földbirtokreform után praktikusan is nyilvánvaló, hogy önál Jó kisgazdaegzisztenciák teremtése Keleteurópában elkésett, idejétmúlt lépés. A keleteurópai parasztnépek tragédiája ez: még el sera érték a polgáriasodást, amikor már lekéstek róla. S a nemzetiségi kérdésben ugyancsak a sajátságos keleteurópai helyzetre utaltak a fiatalok: m ig másutt a polgáriasodás, a nemzeti államok kialakulás« nagy területi egységeket hozott létre, az egymásbakeveredett kis nemzetek övén, Keleteurópában a polgáriasodás az ellenkező szerepet töltötte be. Már 1848 szemben találta egymással a dunai kis népeket s ilyen viszonyok között nem maradhatott el a gyarmatosító nyugati törekvések győzelme. A nemzetiségi kérdés polgári kibontakozási vonala 1918-ban azután olyan végzetes robbanáshoz vezetett, amely a keleteurópai népek sorsát végleg megpecsételte a polgár;, világrendben: a kis nemzeti államok apróra törték Keieteurópa gazdaságilag egysémáju, paraszti területét s utat nyitottak a nyugati kapitalizmus most már uj, a keleteurópai agrárterületeket elsenyvesztő, érdekeltségeinek a Duna körül. A nyugati imperializmus szolgálatában álló, egymás ellen acsarkodó nemzeti államok helyeit autonóm és integer nemzettestek keleteurópai konföderációját akarjuk, amely a polgáriasodás elkésett etapja helyett a szocializmus alapján oldja meg a maga kérdéseit — hirdették a sarlósok. Ezt a gondolkozást szimbolizálta a vörös szallag a cseh, szlovák, román, ukrán, lengyel, magyar, bolgár, horvát és szerb nemzeti sziliekkel ékesített koszorún. Felvillant tehát a széles nyilvánosság előtt a r.épforradalmivá vált fiatal magyar intelligencia történelmi ertelme, a közéletbe dobódott a keleteurópai kérdés. ParasztzsályaKént, a nagyvilágtól idegenül, sajátságos magyar jelenésként szökkent fel ez a probléma, nem a kor nagy történelmi erői vetették fel közvetlenül, hanem egy forgásba jutott, társadalmi változást szen153