A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Balogh Edgár: A keleteurópai kérdés felvetése

A radikalizálódó fiatal kisebbségi magyar intelligencia a kommunista oldalon is a marxizmus visszariasztóan dogmatikus értelmezésével találta szemben magát. Ttt ez a dogmatizmus egy minden földi salaktól megfosztott, éterien tiszta és fenséges forradalmi szentimentalizmusban jelentkezett. Ez az irreális ideológia nem ismert gondos helyzetanalizist

1^ induktiv következtetést, a dolgok logikájából való politikát, hanem csupán a legapróbb részletekre és a legnagyobb általánosságokra volt beállítva. Inkább konspirációs, mint munkásmozgalmi ideológia volt. A kapitalizmus elleni harcban a proletárdiktatúráért nem vett tudomást ez az ideológia a kisebbségi kérdésről, figyelmen kívül hagyta mindazt a gazdasági, társadalmi és ideológiai változást, amely a nemzetiségi elnvomás következtében a kisebbségi intelligenciát s az átmeneti rétegeket a proletariátus felé szorította s teljesen érzéketlen volt ugy a napi kisebbségvédelem, mint a nemzeti önrendelkezési törekvések iránt. Ezt a különös kommunizmust rajongó magyarzsidó intellektuálok és kispolgárok képviselték, akik még alig szabadultak akár a nagypolgári individualizmusból, akár a gettó társadalmi izoláltságából, de zsidó származásuk nyomasztó alacsonyabbrendüscgL érzetét mindenképen egy hihetetlenül absztrakt internacionalizmus kihangsulyozásával szublimálták. Mig az uj kisebbségi magyar intelligencia a maga társadalmi, nemzetiségi és regionális érdekharcán keresztül közelitette meg a forradalmi konklúziókat, addig ez a már sokkal előbb kommunistává vált magyarzsidó intelligencia a maga társadalmi, nemzetiségi és regionális múltjának teljes tudatalászoritásával közvetlenül a proletariátus harci ideológiáját, a marxizmust tette magáévá s igy a teóriából ereszkedett vissza a földre, uj emberként éteri lényként, minden társadalmi, nemzetiségi vagy regionális ulottság és megszoritottság nélkül. Természetesen ez a levegőben lebegő magyarzsidó internacionalizmus nem ismerhetett helyi és nemzeti viszonyokat s a csehszlovák állam adottságai között a proletariátus harci állásait csupán egv bizonyos általános burzsoá-proletár ellentét szerint igyekezett kiépíteni, teljesen figyelmen kívül hagyva a regionális gazdasági ellentétekben és a nemzetiségi viszonyokban rejlő történelmi feszitőerőket. Sem Csehszlovákia belső nagv ellentmondása a történelmi országrészek ipari és financiális túlsúlya és Szlovenszkó, valamint Kárpátalja gyarmati viszonyai között, sem pedig a majdnem egy milliónyi kisebbségi magyarság nyelvi és tradicionális egy üvétartozása Magyarország és Románia magyarságával nem vált tudatossá a regionális tájékozódottság s igy politikai szervezőerő nélküli doktrinerek előtt. Az absztrakt internacionalizmus ráhelyez-