A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Balogh Edgár: A keleteurópai kérdés felvetése

Ez a kisebbség olyan országrészek befolyása alá került, amelyek po'lgáriasultabbak, iparilag és társadalmilag fejlettebbek, mint íz agrárviszonyok között elmaradt, kisüzemi magyarság. A nagyobbára prágai és brünni egyetemeket végző fiatal magyar értelmiségnek nemcsak arra nyílik alkalma, hogy az indusztrializálódott, technikailag jól felszerelt, gazdaságilag organizáltabb cseh, morva és szudétai német viszonyokat a megrekedt, ódon magyar kispolgári és parasztélettel összehasonlítsa, hanem megfigyelheti léptennyomon azt a prosperitást is, ami ebből a különbségből a csch bu rzsoázia uralma alatt a cseh középrétegek javára esik, s igy ezeket a,

z átmeneti rétegeket, sőt a cseh munkásság egy részét is, a magyar vidék fejlődésének megakasztására, sőt visszaszorítására éleépitésére az uralkodó burzsoázia szövetségesévé teszi, A fiatal magyar intellektualizmus kialakulásában döntő jelentőségű ez az él mény, amely hamarosan egyetemesen szlovenszkói, tehát már nem faji, hanem nemzetközi és regionális hcriízontot nyer. A nyugat országrészek relatív tulinduszíriaLizáltsága Szlovenszkóval és Kárpátaljával szemben lehetetlenné teszi e területek polgári fejlődését, sőt leszereli a már kialakult ipari nagyüzemeket is. A polgári prosperálás lehetősége helyett a minden téren való egyetemleges pauperizálódás, a gazdasági és társadalmi kiszolgáltatottság, a függés valósága, ez hovatovább a gyarmati elégedetlenség ideológiáját hozz.i létre. Ez az elégedetlenség azonban a magyarság több országra tagolt s igy több országban érdekelt, Magyarországba, Romániába és Jugoszláviába beidegződött életénél fogva nem tudott a szlovenszkói regionalizmus korlátaiban megmaradni s összeolvadt a nép felé forduló más országbeli magyar diákság hasonló, ha nem is ennyire kiélezett, regionális felismeréseivel. Csehszlovákia, mint miniatűr Európa a maga nyugat-kelet ellentétével, példát adott az egész magyar uj generációnak a merev iskolai Európa-képlet feltörésére és Nyugateurópa és Keleteurópa antagonizmusának érzékelésére. A csehszlovákiai magyar fiatalság veti fel és a romániai, majd magyarországi uj intellektuális generáció is rezonálja-, a primitiv agrárkörülményeikben elmaradt magyarok, szlovákok, ukránok, románok, szerbek, horvátok közös gyarmati sorsra jutnak ,x hozzájuk képest tulindusztrializált Nyugateurópával szemben. Itt Keleteurópába,

n a nyugati konkurrencia nem engedi már meg a primitiv agrárélet likvidálását! A szétbomló kisgazda és kisiparos rétegeknek nincs hová proletarizálódniuk, a termelésből kikapcso lódó keleteurópai embertömegek az embervásárra kerülnek, olcsó munkaerők kivándorlásra, kiszállításra készen, mignem ez a lehe-