A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Balogh Edgár: A keleteurópai kérdés felvetése

.szolidaritást vállal, elmaradottságukkal, bajaikkal szemben megváltó elhivatottságot érez s minden vonalon érintkezést keres a magyar tömegekkel. A régi intelligencia államot szervezett az uralkodó osztályok szolgálatában, az uj kisebbségi intelligencia, kihullván a burzsoázia államapparátusából, közvetlenül a tömegek organizálását veszi tervbe s ennek ideológiai alapjává a faj gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai védelmét teszi. Amily mértékben közeledik ez a már teljesen magára maradt, mindennemű lekötelezettség nélkül csupán önmagát szolgáló fiatal intelligencia a dolgozó tömegekhez, oly mértékben kerüli ki a magyar és a cseh ellentétes burzsoáérdekek súrlódási felületét, hogy most már uj szempontból, alulról nézze és érezze e hadakozó és kiegyenlítődő erdekek közös nyomását lefelé a dolgozókkal szemben. A gazdasági válságba jutott kisebbségi intelligenciát itt éri el az ideológiai válság is: a polgári történelemszemlélet biológiai nemzetfikciójából a faji organizálásig eljutott fiatal intelligencia szembetalálja magát gondolkozásának kiindulópontjával s felismeri régi szerepének a dolgozó tömegek érdekeivel ellentétes voltát. A fiatal kisebbségi intelligencia ideológiai válsága annyiban csapott át ideológiai változásba, amennyiben ez a fiatalság a szellemi erjedésből a praktikus cselekvésbe lépett. Azok az uj generációs mozgalmak, amelyek akár Szlovenszkón és Kárpátalján, akár Erdélyben a népi orientáció vonalán ténylegesen érintkezésbe jutottajk a dolgozó tömegekkel, még pedig előbb a parasztsággal, majd a munkássággal is, olyan élményekre tettek szert, amelyek kianalizálták a polgári történelemszemlélet utolsó csökevényét, a faji szemléletet és felfedték az egymás mellett lakó magyar, szláv és román dolgozó néprétegek egyöntetű gazdasági, társadalmi és kulturális mozgásait a rájuk nehezedő burzsoáerők hatása alatt. A deklasszálódó fiatal intelligencia egyes rétegeiben az egyre intenzivebbé váló regionális népkutatás, falutanulmányozás, népismereti vándorlás, szociális megfigyelőmunka és közvetlen érintkezés a dolgozókkal falun és városban az ideológia egészen uj kialakulási folyamatát inditja meg. A konkrét tapasztalatok meggondolásokra és tanulmányokra késztetnek s a valóság megfigyelése és a teoretikus vizsgálódás egyre magasabb fokon reprodukálják egymást, A lényeges változás a fiatal intelligencia történelemszemléletében ott következett be, ahol ez az intelligencia érintkezésbe jutva a különleges magyar fajnak vett dolgozó magyarsággal közös szláv-magyar-román népsorsra döbbent, amelynek megoldását elszeparált faji organizálással nem remélhette. A faji elképzeléssel indult népi orientáció igy a valóság visszaható