A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Balogh Edgár: A keleteurópai kérdés felvetése

elérte azt, hogy a nemzeti géniusszá absztrahált biológiai nemzet r egység effektiv megnyilvánulásának, produktumának minősíthette az ezeréves magyar államot. Ez a történelemszemlélet teljesen megfelelt a magyar uralkodó osztályok hatalmi törekvéseinek, A magyar államnak a magyar népből való származtatása arra a törekvésre vezethető vissza, amellyel a burzsoázia a maga államfenntartó és államkisajátitó osztálytörekvését a nép nevében történő nemzeti cselekvésnek igyekszik feltüntetni. A maga hatalmi helyzetének nemzeti igazolására a burzsoázia az egymást váltogató malmi rendszerek, a mindenkori uralkodó rendek és osztályok államfenntartó szerepét visszamenőleg is a magyar nemzet folyamatos történelmi kifejeződésének minősiti. Ebben a nemzeti történelemben a magyar hatalmasok harcai a szomszédos népek uralkodó osztályaival szemben az egész magyarság, a nemzeti géniusz történeimásegévé válnak. így fedezi a magyar burzsoázia a maga imperialista osztályaspirációit a más nemzetiségűekkel szemben, uralkodó nemzetként tüntetvén fel a magyarságot a maga osztályuralmának elpalástolására. Egész nyelvközösségek, nemzetek biológiai és történelmi szembeállítása egymással s eme illúziókra támaszkodva az uralkodó nemzet fikciójával való uralmi osztálymanőver, ez nemcsak a magyar, de a világháború után előtörő román és szláv burzsoázia intelligenciájának jellemvonása, szubjektív történelemszemlélete is.. És a deklasszált kisebbségi magyar intelligencia ideológiai válsága ott kezdődik, ahol ezzel a polgári történelemszemlélettel, mint ellenségessel, szembetalálja magát, anélkül, hogy erre maga is hasonló burzsoáérdekeltséggel reagálhatna. A kisebbségi magyar intelligencia ideológiai átalakulása elsősorban a már kisebbségi körülmények között felnőtt uj nemzedékben jelentkezik. Biztos osztálybázis: a régi magyar állam hiányában az intelligencia uj nemzedéke értelmi értékeivel a parasztság és munkásság felé kénytelen fordulni, hogy megélhetését azok érdekszolgálatában megtalálja. Ez az uj orientáció a nép felé természetesen válságba sodorja az örökölt polgári történelemszemléletet. Kezdetben a polgári történelemszemléletben csak annyi eltolódás áll elő, hogy az irreálissá vált állam helyett a nemzetre tevődik át a hangsúly. Ugy a szlovenszkói, mint az erdélyi uj magyar nemzedékben a régi nemzeti állameszme népeszmébe lendü

1 át. A biológiai nemzetegység, mint történelmi kutforrás, rég' fikcióját ez a fiatalság reális tartalommal tölti meg és a nemzeti géniuszt a dolgozó magyar tömegekben, mint őserejü fajban, konkretizálja. A fiatal intelligencia a magyar dolgozókkal faji alapon 147*1