A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Negyedik nap: A keleteurópai kérdés - Bevezetés

ségét. Horváth Ferenc a keleteurópai agrárnépek helyzetét ismertette az imperialista kapitalizmus korában. Ez az előadás a keleteurópai kérdést a parasztság szempontjából világitotta meg. B e r e c z Kálmán a kisebbségi kérdés megoldási lehetőségeiről tartott előadást s igy módot adott arra, hogy a kongresszus Keleteurópa bonyolult nemzetiségi kérdéseiben a kivezető utat megtalálja. F e r e n c z László rövid összefoglalását adta a keleteurópai kérdésnek a proletárforradalmi taktika szempontjából. Mind a négy előadást közöljük és ismertetjük a keleteurópai kérdésről lezajlott viták eredményeit is. A viták különös jelentőségét az adta meg, hogy azokon résztvettek a szlovák, német és cseh forradalmi intelligencia kiküldöttjei is. Julius F u č i k cseh irónak, a prágai Tvorba folyóirat szerkesztőjének a keleteurópai vitanap alkalmából a magyar forradalmi értelmiséghez intézett meleghangú üdvözlő beszédét szintén közreadjuk. A keleteurópai kérdés fölvetése napján rendezte meg a Sarló a hosszuuccai Pálffy-palotában az első pozsonyi szociofotókiállitást. Rosie Ney 160 művészi fényképfelvétele mutatta itt be a nyugati imperializmus nyomása alatt gyarmattá sülyedő Szlovenszkó és Kárpátalja közös megoldásra váró magyar, szlovák, ukrán, német, zsidó és cigány népéletét. A kiállítást déli 12 órakor Ján P o n i č a n szlovák iró, a Dav folyóirat szerkesztője, nyitotta meg. Szlovák nyelvű beszéde a szlovák forradalmi intelligencia üdvözletét tolmácsolta a Sarló kongresszusának. Utána H o r n y á n s z k y István, a szociofotó kiállítás rendezője, magyarul nyitotta meg a kiállítást. Röviden ismertetjük a kiállítást és közöljük a magyar és szlovák megnyitó beszédeket. A keleteurópai kérdéssel kapcsolatban a vitanapra következő reggel a forradalmi diákság feltörte a pozsonyi városi marhaistállóban elhelyezett Petőfi-szobor faburkolatát és koszorút helyezett el a megcsonkított szoboralakra. A tüntetés. jelentőségérői Zsolt László tollából közlünk ismertetést. A koszorú megfelelt ugyanannak a koszorúnak, amelyet a Sarló nevében 1929 március 15-én Brogyányi Kálmán helyezett el Budapesten Táncsics Mihály parasztforradalmár sirján, miután a rendőrség megakadályozta, hogy a koszorú a dunaparti Pefőfi-szoborra kerüljön. A marhaistállóba dugott pozsonyi Petőfi-szobor koszorúján vörös szallag volt a következő felirattal: A FORRADALMÁR PETŐFI SÁNDORNAK — A SARLÓ. A babérkoszorút a keleteurópai nemzetek szinei övezték. A koszorún egymást követte -i magyar, szlovák, cseh, ukrán, lengyel, román, szerb, horvát és bolgár szin.