A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Harmadik nap: A csehszlovákiai magyarság kulturája - Peéry Rezső: Proletárság és szellemi kultúra

zeti" szemmel is látható dokumentuma volt és az ma is a polgári körökben. Mint propaganda szerepel a népviselet a paprika, a betyár, a csikós és a huszárfőhadnagy társaságában, (Lásd például a Magyar Rapszódia, Csikósbárónő és egyéb propagandafilmeket.) A népi kulturának a kihasználását láthatjuk politikai sikokon — más népeknél is — az összes „fajvédő" és „nemzeti" csoportosulásoknál és akcióknál. A magyar földön a mult század második felében egvre erősebben gyökeret verő kapitalizmus a parasztsággal értelmezett nemzeti eszmével jutott hatalomra. A kapitalizmus felmenő időszakában a magyar parasztság egykori közössége megoszlik, munkásrétegek válnak le és kerülnek be a városokbaj s kialakul egy polgáriasodó kisgazdaréteg. Megszűnőben van a régi népi kultura s a kisgazdák között és a munkásrétegekben felváltja a giccskultura. Ma azonban, az imperialista kapitalizmus krízisének korában, amikor à várois már nem képes fölszivni és polgáriasítani a földről lesöpört parasztságot, a földjükről és kultúrájukból kiűzött ujabb és ujabb parasztrétegek az őstermelésből és a népi kultúrából közvetlenül a nyomorba, dekulturáltságba kerülnek. Az uj, rettenetes helyzetében öntudatosodó parasztság ma a proletariátus sorai között harcol azért az uj, harmonikus társadalomért, amely a szükségletnek és a kor technikai civilizációjának: a betonnak, acélnak, traktornak, a kémiai és gépi eredményeknek a természettel való uj harmonikus tömegkultúráját teremti meg. Proletárság és szellemi kultúra Irta : Peéry Rezső Mi köze a proletárság osztálytudatom részének a polgári kultura krizíséhez, ellentmondásaihoz, katasztrófájához? Semmi! De van-e, lehet-e a dolgozó emberiségnek önálló, teljes* egészséges kul túrája? Oroszország példája már részlegesen igazolja, hogy lesz! De milyen a helyzet ott, ahol a proletariátus élete a tőkéstársadalomtól van meehatároizva? Hogyan küzdhet ebben a keretben a proletariátus a kultúráért? Trockij — akinek a könyvével (Irodalom és Forradalom) elengedhetetlen szükség bővebben foglalkozni, mert Franz Mehring óta, Lenin, Plechanov, Thalheimer tanulmányai után olyan 119