A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Harmadik nap: A csehszlovákiai magyarság kulturája - Peéry Rezső: Proletárság és szellemi kultúra

munka, mely a proletariátusnak a kulturához való viszonyát kimerítően és marxista alapossággal tárgyalja — ebben a kérdésben a gondolati fővonalat a következőkép adja meg: ,.a proletariátus vagyontalan osztály volt és marad. Ezáltal szerepe és résztvétele a polgári kulturában igen szük határok közé van szorítva. Természetesen egy bizonyos értelemben azt mondhatja az ember, hogy a proletariátusnak is megvolt a maga reformáció-ideje a tizenkilencedik század második felében, a második internacionálé működése eredményeképen (a parlamentarizmus kiküzdése, szociális reformok, a munkaidő leszorítása). De ezek csak nagyon kevéssé emelték, főleg nyugaton a munkásosztály helyzetét, míg a proletariátus átlaga maga szegényebb, mint valaha, úgyhogy A magyarázat itt van: a kultura függvénye egy bizonyos anyagi standardnak és az időfeleslegnek. Ma, amikor a kapitalisztikus gazdálkodás ellentétei az emberiség milliói elé a puszta fizikai létnek a megsemmisítését helyezik, mikor már a klasszikus polgári kulturát hordozó középrétegeknél sem lehet szó az anyagi katasztrófa miatt kulturéletről, ma tényleg nem kell azt bizonyítani, hogy lehetetlen a proletariátus számára az, hogy kulturához jusson. Mert, ha fel is tételezzük, hogy a munkásnak módjában áll munkaerejét áruba bocsátani, tehát, ha az „ideális" állapotot vészszűk, az orvosok és a pszihotechnikusok fogják kétségbevonni azt, hogy a kilencórás koncentrált üzemmunka, vagy a tizénkétórás mezőgazdasági robot után jut-e felvevőképesség, produktiv agy és idegerő a kulturélet számára. S ha jut erre, akkor a dolgo/.o emberiség szembentalálja magát a kapitalizmusnak a mai kolportázskulturájával, aminek az öntudatos munkásság is ki van szolgáltatva, mely a legravaszabb eszközökkel, a legkiválóbb ideológiai trükkökkel befolyásol, fertőz, s elvonja a dolgozó emberiséget az emberi felszabadulás küzdelmének: az osztályharcnak a fegyelmétől, a pszihológiájától, s észrevétlenül csempészi be a proletariátus soraiba az inaktiváló erőket. Az iskolás könyvtől kezdve a filmek tündöklő délibáb-megmutatásáig, az uccai plakátok hangjától kezdve az ingyenes népakadémiákig, vagy az üdvhadsereg szállásadó házaiig, a primitív tömegeket megfogó kapitalista cirkuszi civilizációtól kezdve egy raffináltan buta krizisteóriáig széles és bő arzenálja van azoknak az ideológiai és pszihológiai fegyvereknek, amikkel a profit és mono-