A Sarló jegyében. Az újarcú magyaroktól a magyar szocialistákig, a Sarló 1931-iki pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (Pozsony : Sarló Országos Vezetősége, 1932)

Második nap: A csehszlovákiai magyar szakértelmiség szervezkedése - Fiatal írók estje

nyilván azért hozza ki magából a csődérzésnek, az intellektuellfelbomlásnak nagykvalitásu hangjait — egy-két élményt, életet, realitást adó alkotása mellett. (Egy tál krumpli, Szlovák táj.) A szintétikus megoldást azonban már érleli a kor. ProletárSzlovenszkón már ébred s kifejlődésének a reményét idézi az az irodalom, aminek gyökere az itteni létharcban van s ami talán fel fog oldódni abban a szellemi formában, amit szocialista irodalomnak nevezzünk. Tényként kell megállapitani azt, hogy a szocialista életérzésnek s világszemléletnek s a szorító szlovenszkói realitásnak az egymásrahatása érezhető már Prohászka István képein, Sellyei József és Dömötör Teréz dokumentáris Írásain és Morvay Gyula líráján. Ez a jelenség kell, hogy visszahasson az itteni világszemléleti literatura eddig elszeparált élcsapatára, s termékeny kölcsönösséget eredményezzen a szempont és élményanyag, tényközvetités és tudatosítás között. Ebből a találkozásból születhetik meg az az irodalmi kultura, mely nemcsak, hogy megteszi az ugrást a szlovenszkói tájból a világirodalomba, hanem egyszersmint mindnyájunk tisztább és emberibb életéért harcol. Fiatal irók estje A kongresszus második vitanapját forró sikerű irodalmi est zárta be a Kereskedelmi Grémium nagytermében. A Sarló körül csoportosult fiatal irók közül Kovács Endre, Morvay Gyula és ¥ e n g e r János versekkel, Sellyei József és Szalatnai Rezső prózai Írással szerepeltek az estén. A Sarló irodalmi munkaközössége nevében P e é r y Rezső rezoluciót olvasott fel a fiatal irók, kritikusok és esszéisták marxista célkitűzéseiről. A rezoluciót közöljük. A rezolució határozott irányának helyes voltát rögtön az irodalmi estén igazolta az a megkülönböztető és kiválasztó ünneplés, amelyben a hallgatóközönség a megalkuvásnélküli dokumentumirodalom két parasztképviselőjét, a tardoskeddi Morvay Gyulát és a vágscllyei Sellyei Józsefet részesítette. Az irodalmi est alkalmából a prágai német forradalmi intelligencia követe, a pozsonyi származású Paul S e n f t német nyelvű beszédet intézett a Sarló kongresszusához. A beszédet német eredetiben és magyar fordításban közöljük. Sellyei József egy kis prózai irását és Morvay Gyula négy versét örömmel jelentetjük meg könyvükben, mert ezek az irások a rideg parasztvalóság s a .sarló jegyében feltörő népmozgalmasság meggyőző dokumentumai. 95