Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Berkó Sándor

üdvözöld testvéred szavát! Nem vagy magadban, nézd, a híd alatt hány csobbanás izen. Kiálts te is, és add tovább, felhőn, hegyen, erdőn, vizén a szót, mi ott huhog az éjben, szépítve szegénységedet. Álltam a hidon mozdulatlan, mint bűnére eszmélt gyerek, csak úgy, magamban ismételve a szél elhaló szavait, s kiálts te is, motyogtam lágyan, csak épp, hogy mondjak valamit. 1939 52