Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945
Berkó Sándor
ugrik a pajta, a kazal, — micsoda tánc, minő zsivaj! —, az országút mint féktelen kurjantás, száll a réteken, s a kert kerítéseken át hiába kapkodnak a fák utána — áll a tánc, a bál —, ni, biztosan az égbe száll fehér szalagja... A tanyák ámulva nézik kanyarát, ahogy eltűnik :pici folt... Talán az isten álma volt. 57
/
