Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Berkó Sándor

SZOMSZÉDOK Kassák Lajosnak Ablakomon át ódon templom falai merednek reám. Szinte a ráncokat is látom a kis kő-Jézus homlokán. Ketten élünk itt a magasban. Ő egy porladozó keresztről őrzi az idő suhanását, én a negyedik emeletről. Ő ég felé fordítja arcát, én a földi kínokra nézek. Lám, így vagyunk mi ketten: egyek. s népünk is egy van: a szegények. Azért neked jobb, súgom olykor, midőn az éj, mint lomha tó, ring. Két csillag gyúl ki homlokán, s könnyes szemével visszabólint. 1939 48