Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Berkó Sándor

SZLOVENSZKÓI TÁJKÉP Üdvözöllek, hegyek, ti néma völgyek, mik itt alattam színesen lebegtek a júliusi fényben! Halk léptekkel jöttem, s félénken bontom meg a csendet, mely ájultan hever a völgyek mélyén, hegycsúcsokon, hullámzó búzaföldön... Hahó! Hahó — üdvözölnek az erdők, és elfelejtem, hogy magamat köszöntöm. Ember sehol. A hegyek oldalában szétszórva kicsiny parasztkunyhók állnak. O, be jó lenne nyomorult sorsukat lekiabálni innen a világnak — de sehol senki, a kéklő hegyekre széltől üldözött, bodros felhők szállnak; kis tót fiúcska közeleg a dombon, és kurjongat a szétszaladó nyájnak. 1937 44