Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Mihályi Ödön

VERS VERKLISZÓRA Nem hallottam a lányok énekét, ó, kár nagyon, bazsalikom virított, arról énekeltek, — kapáltak estig és én lestem az ablak mögül. Jöjjön közelebb a róna, boruljon le a hegy előttem! Meredten maradtak a fák, különösen a jegenye bántott, meg két fenyő. Maradt egy verklim, én is énekeltem, ó, nagyszerű: a holdról szólt az ének, a holdban játszott egy leány, púderes volt és néha elpirult, most fésülködik. Az ég fekete lett, szél fújt, vajúdott a másnapi reggel — szegény szivem, örülj, — lépni akartam, de hej, a lábam elszaladt. i 231