Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Mihályi Ödön

PIROS MADÁR Milyen véres rétről kelt útra a piros madár — nem csak a sás rengeteg erdejét ismerem, a sás között fészkelő madarat látom éjszaka: a sás zöld, a madár piros, én fiatal vagyok, és fehér kék ég alatt együtt élünk, dalainkat hallod, mert néha felkelt a falusi bakter. Ilyenkor felriadsz. Igen. Szép madárkákat bocsátott közénk az éjjel, tenyerünkre szállnak, ízes falatkák — te szereted őket, én szeretem őket — mindnyájan ettünk az úr asztaláról. 232