Rejtett ösvény – Csehszlovákiai magyar költők, 1918-1945

Kolmós Aladár

Komlós Aladár finom tollú lírikus, esszéista és prózaíró. Az irodalomtörténész és tanulmányíró túlélte benne a költőt. „De néha eszembe jutnak verseim — írja 1963-as válogatott versei elé —, ahogy elhagyott árvákként kuporognak régi könyveimben, úgy érzem, mégis gondot kell viselnem rájuk. S ha lesznek, akik kíváncsiak rá, milyen volt éneklőnek, aki ma már csak énektanár, azoknak megvallom: úgy sejtem, mégiscsak az voltam igazán, akit túléltem." ínyenc versolvasóknak valók verseinek rejtett finomságai. Alsósztregován, Madách szülőhelyén látta meg a napvilágot 1892-ben. Tanár, egyetemi előadó, tudós, kutató és műfordító. Budapesten él. Verseskönyvei: Bontakozó szárnyak (Begyáts Lászlóval Darvas Jánossal közösen, Losonc, 1910), Voltam poéta én is (Rimaszombat, 1921), A néma őrült arca (Budapest, 1921), Himnusz a mosolyhoz {Budapest, 1941), Reggeltől estig (válogatott versek ós műfordítások, Budapest, 1963).