Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Csejte

kényfelen volí Báthory Erzsébetet a háromszáz viruló élet kioltásának felbujtásában bűnösnek kimondani. A szörnyeteg asszony csak királyi fivérének köszönhette életét, azonban az örökös rabság Ítéletét el nem kerülhette. Csejfei várában raboskodott három éven át, midőn is teljesen borult elmével meghalt. Ha mostanság élt volna, rémtettét bizonnyal nem börtönnel büntetik, hanem az őrültek házába utalták volna mint közveszélyes elmebajost. Ficzkó a fejvesztést, Dorka a máglyahalált azonban el nem kerülhették. Csejte vára fölött ezzel nem szűnt még meg a vér hullása. Nádasdy Pál fia Ferenc birtokába került az. Ez a nagyműveltségű s rengeteg vagyonú főispán, országbíró és titkos tanácsos betekintést nyerhetett Bécs magyarirtó szándékaiba és elkeseredett. Éppen jókor jött hát ez időben Wesselényi mozgalma. Nádasdy lelkesen csatlakozott e mozgalomhoz és biztosította Wesselényit : — A tietek vagyok. Rendelkezzetek vagyonommal, életemmel. Mint udvari ember Bécsnek sok olyan machinációjáról tudok, amelyekről nektek fogalmatok sincs. De nem volt ideje e machinációkról az ország népe előtt lerántani a leplet. A mozgalom vezére meghalt, az árulás aztán megtette a magáét : a nagy triásznak Frangepán Ferencnek, Zrínyi Péternek és Nádasdy Ferencnek feje ott gördült porba Bécsújhelyen, idegen ország idegen bíráinak ítéletére. Csejte várának ura mint megbélyegzett országháboritó ontotta vérét. Ez a vér azonban éppen olyan tiszta volt mint Báthory Erzsébet áldozatainak vére, tisztára mosta azt a haza szeretete. Természetesen Bécs elkobozta a kivégzett Nádasdy Ferenc összes birtokait. Elég szépen keresett e műveletnél, mert a Nádasdy vagyon közül csak egyedül Pottendorf várának értékét négy millió forintra becsülték (ezelőtt 263 évvel 1) hivatalosan. Mind Bécs zsebébevándorolt. Csejte is kincstári kézre került. Megindult körülötte a hajsza, kié legyen hát ? — Adom, hogyne adnám — mondotta Bécs — de ingyen nem. — 469 -