Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Ghymes

Mosí meg már Forgách mesťeren volt a gondolkodás sora. Azonban gyorsan ráeszméli arra, hogy az uj földszerzemény eseíén van miből várái kibővífenie, meg háí ha erős várai épií, ő s családja lesz erős nem más. Belecsapott az alkuba. És hogy ťeljesiíeťťe a király föltételéi a várépiíés, illetve bőviíés ierén, azí a ghymesi vár ma még romjaiban is haíalmasan íerpeszkedő falai bizonyiíj'ák. Később mini a vármenii Bánya várispánság kapitánya, megcsináltatta azí a nagyon íesthez álló iizleíeí, hogy egy szomszéd birtokot mindennel mi benne s rajta íaláliaíoií, megvett 6 (haí) ezüsi márkáért. Várerődités címen pedig a király neki adományozía még Bélácl területet is, úgy hogy a zobori konvent Kolon földje és az Unos patak mentén most már Béláddal együtt íeheiős íerüleieí kanyariíoti be a ghymesi vár uradalma. Biría is békességgel az első Forgách sok fáradsággal összeszerzetí biriokáí s e biriok büszkeségéi, a ghymesi várai. És midőn földi vándorlásainak ideje beteli, kezdett utódjai alatt lassan-lassan atyjának próféiás gondolata családjára nézve beteljesedni. Mert a Forgáchok rövidesen a történelem lapjaira irták nevüket. Király mellett, vagy király ellen, ez.nem jött náluk számításba. Azonban mindenütt ott voliak, ahol a magyarságért tenni lehetett vagy kellett valamit. Még akkor is, ha nem Ghy— 455 -