Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Nyalábvár

rényi György várúr nagyon jól ťudťák mi sors vár Nyalábra, ha egyszer Spankau koťnyeleskedeťí belé és ezérí irta meg György úr szomorú levelét Andrássy Miklós báró gömörmegyei főispánhoz, melyben engedélyi kér arra, hogy Krasznahorka várában menedékre találhasson majd övéivel együtt. — Mert -- igy irja — őfelsége német praesidiuma ide Nyaláb várába beszállván, minden házaimból kiszorítottak elannyira, se magamnak, se feleségemnek, cselédeimnek, se pedig kevés javaimnak, boraimnak s egyéb portékáimnak semmi helye nincsen, azonban ha szinte valami változás is találna bennünket, nem tudnánk magunkat hová venni. Nyalábvár utolsó urának sejtése beteljesült : a következő 1672-ik év végét a vár nem érte már meg, mert a német zsoldosok az elhagyott, védtelen bástyákat nagy vitéz módon romba döntötték. Azóta Nyalábvár bizony nem tudja hová venni magát. Csak ásiíozik pár csonka fala ott a Tisza völgyének közepén, bele az idők sötét és végtelen éjszakájába. - 28 - (|