Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Csetnek

— Ahá — ugrálť a bizfos reménység érzeťe ennek benseiében — a püspöki kinevezés. Azonban nagyot nézett, midőn a polyák nagyúr rámordult : — Ez rebellió 1 Hogyan meri kegyelmed episťoláiť királyi kastélyában datálni, mikor az csak egy van itt Budán, abban pedig őfelsége I. Ulászló az úr ? Tulajdonképpen már láncra verve kellett volna egy ilyen nyilt lázadót felhozatnom. Szegény Csetneky László csak ámult-bámult és nehezen tudta a polyákkal megértetni, hogy Királyi, az egy saióvölgyi falu, ahol neki kastélya és birtoka van. Azonban mint nyitrai egyházfő, bizony csak kinevezett püspöknek maradt meg. Egy ideig az esztergomi érsekséget gubernálta, de azután nagyon csöndes ember lett belőle ott a csetneki várban. Ezt a csöndet alaposan elkergette később unokaöcscseinek a közügyekbe belekapcsolódó és zajos élete. Andrásfiu Jánost Gömör vármegye követnek küldötte ama nevezetes rákosi országgyűlésre 1505-ben. Itt találkozott s barátkozott össze a még ifjú, de már akkoron is dúsgazdagságánál és magas, egyes trónusokig érő összeköttetéseinél fogva hatalmas Szapolyai Jánossal. Oft Rákoson a két ifjú között kifejlődött e szoros kapocs nem szakadt el, sőt még erősbödött a későbbi Csetnekyeknél akkor, midőn Szapolyai Jánosból koronás király lett. Az ő, majd özvegye és fia ügyét pártolták minden erejükkel hűségesen. Csetneky Zsigmondot ki is tuszkolta Csetnek várából Katzianer császári generális és rabszíjra fűzve hurcolta magával. De mikor Szinnánál szétugrasztotta Szapolyai seregét, úgy hogy ez maga is Lengyelországba volt kénytelen menekülni : azt hitte a jámbor német, hogy most végleg elintézte Szapolyait és egy nagylelkű gesztussal szabadlábra helyezte többek között Csetneky Zsigmondot is. Ennek pedig az volt első dolga, hogy Csetneket visszaverekedte magának és ott nagyon viríusos életet folytatoíí.Szereíte önmagát beleálliíani holmi bombasztikus jelenetek középpontjába. Sokáig ingadozott, hallgasson-e Luther követőinek hivogaíására. Ezt az ügyet is különleges — őt magát és korát jellemző — módon oldotta meg. - 256 - (|