Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Csetnek

igérťe ugyan fölterjesztéséi a nyiírai püspökségre Rómába, azonban a megerősítés késett. Talán föl sem ment az Rómába, hiszen a daliás Albertnek annyi baja volt törökkel, lengyellel és hát rövidesen meg is halt. Jött utána a lengyel Ulászló. Csetneky László nem vett részt a zavaros trón- és pártviszályokban, hanem lehúzódott dél felé egy kis birtokára, hogy itt egyrészt közelebb legyen Budához, másrészt hogy csöndes és ájtatos elmélkedésekkel készüljön elő püspökségéhez. lnnen]irogatta sürgető leveleit sürün egymásután Budára, hogy mi lesz már hát püspöki kinevezésével. Epistoláit mindég így fejezte be : — Datum királyi kastélyomban, anno 1439 die . . , Budán e leveleket valamelyes polyák kancellár vette át, aki sem a magyar nyelvben, sem a magyar geográfiában nem volt otthonos és mindinkább csóvál-^ gatta fejét László úr egy-egy ilyen Írásának érkezésekor. Végre kiadta a parancsot, hogy Csetneky Lászlót föl kell citálni Budára. — 255 -