Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Lubló

visszhangzott a vigságťól s az igricek hangszereinek danáitól és a magyar meg a lengyel urak nem egy lándzsái törtek a királyi dámák tiszteletadására. Kápráztató fény és dús lakomázás járta Lubló várában ama tíz tavaszi napon át, melyek alatt Zsigmond vendégül látta ott királyukkal élén a lengyel urak szinejavát : de már e találkozás indifóokai nem voltak oly fényesek és vígságosak. Ügy állt elő e találkozás szükségessége, hogy azelőtt két évvel a lengyelek Tannenbergnél alaposan megverték a német lovagrendet. Ezek Zsigmondhoz mint német-római császárhoz fordultak segélyért, aki el is indult a lengyelek ellen, de a litvániai herceg békeközvetitése sikerült és a béke föltételeit Zsigmond esküvel is megerősítette. Azonban ez eskü alól ilyen-olyan rezervációval kibújt és tovább folytatta kéfszinü fondorlatait. Végre XII. Gergely pápa fülébe is eljutott a dolog és megcsóválta fejét : — Ej ej, ez a Zsigmond. Mikor komolyodik már meg ? No, majd írunk neki egy szigorú episíoláf. E pápai dorgatóriumnak volt eredménye az, hogy Lublón a magyar és lengyel urak összejöttek, akik előtt Zsigmond ismételten esküt tett a béke megtartására. Úgy látszik, használt a pápa atyai intelme, most igy esküdött: — Nunc ergo fidem servabo. Sic me Deus adjuveť et sancta Crux. Vagyis : most már tehát igazán megtartom eskümet. Isten engem úgy segéljen és a szent Kereszt. A lengyelekkel ő maga is kivánta már a teljes békét annál is inkább, mert időközben megint a velencei köztársasággal akaszkodott össze a dalmát partok miatt. Igen ám, de honnan vegyen pénzt erre az újabb nem várt csatározásra ? — Hopp 1 megvan — csavarintoíí egyet amúgy is kacskaringósan lelógó szakállán a király — Lubló vára s vidéke nagyon tetszik Ulászlónak. Hátha lehetne ezen az alapon pénzt csikarni ki tőle ? Ulászló kapva-kapott az alkalmon, hogy a szép Szepességet országába kebelezze és így rövidesen megtörtént az alku a lublói találkozón: Lubló várát s környékét tizenkét más várossal együtt Zsigmond király zálogba adta Ulászló lengyel királynak 37 ezer prágai — 232 —