Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Késmárk

No iťť azťán ötven éven áť szíineť álloťť be a vár urainak váltakozásában, meri a Laszki család erősen iarťoťťa magái annak falai között. Azonban — íudja Isten — valahogy nem érezték magukat még sem itthon ezek a Laszkiak, mintha honvágy húzta volna őket a Kárpátok északi lejtői felé. Ehhez az érzelmi gondhoz a pénzbeli gondok is hozzájárultak. Mert bizony a Laszkiak különösen Albert - préda kezében szinte olvadt az aranydukát. El is panaszolta e bánatát Rueber János várkapitánynak Laszki Albert : — O sviety Bozse I nincs pénz amicenko, nincs pénz. És nem tudok elmenni do Polsky. — Szóval ha pénze lenne kegyelmednek, akkor elmenne Polyákországba — vakargatta meg szakállát gondolkodva Rueber. — Tak je. — Hát ezen segíthetünk, ha muszáj. — Slava Bogiem 1 hogyan tudod ezt megcsinálni ? Mi sem volt könnyebb ennél abban az időben : Rueber zálogba vette a várat s birtokot 42000 forintért. Igaz, hogy később erősen megbánta e hirtelen cselekedetét, mert az ő subládájában sem penészedtek a bankók halomszámra. Keresett háí valakit, aki őt ebből a magakeverfe csávából kihúzná. Nem sokáig kellett keresnie, megíalálfa erre termeti emberét Thököly Sebestyénben. Ez a Thököly Sebestyén valahogyan eltévesztette születési idejét, mert sehogy sem akart beleilleszkedni a kor azon meggyőződésébe, hogy csak harci dicsőség és patinás címer képezhet ugródeszkát az érvényesüléshez. Ő nem így. Ő mini egyszerű nagyszombati borkereskedő azt vette fejébe, hogy pénzügyi spekulációk révén szerez magának kiváló pozíciót, utódjainak pedig dinasziiát. Mindenek élőit jól nősült, amennyiben nagylucsai Dóczy Zsuzsával köíöíi házassága révén a Forgáchokkal, Nyáryakkal s több előkelő családdal jutott rokonságba. Azután pénzével megfelelő nagyúri birtok után nézett. Vöröskő várát nézte ki, de midőn a vétel Rudolf király elé került, ez így szólt hozzá: — 224 -