Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)
Sóvár
— Hét éve annak, hogy e gyermekeket anyjuk gyilkos kezéből megmentettem. Hogy hol s miképen, mindegy. Mit érdemel hát az ilyen szörnyeteg anya ? Sejtett-e valamit Mic bánné, vagy a mindenre elszánt kétségbeesés keszélt-e belőle, nem lehessen tudni. De azt már az összes jelenvoltak hallották, hogy imígyen fortyant fel szigorú erkölcsösséggel : — Halál reá, természetesen, hogy halál 1 — Te magad vagy az anya - mondotta nem annyira szigorúan, mint inkább nagy szomorúsággal Mic bán. — Egek Ura, ne hagyj el 1 — rikoltott az asszony — ezek az én fiaim ? Óh, uram és hifvesbirám 1 Adj egy veszendőbe menő életet, hat megtalált életért. Engedd, hogy az átokból áldás sarjadzék : irgalmazz nekem. Hiszen én anyai szeretetemet öltem meg, hogy a te családod közbecsüléséí élni hagyjam. — A nádoré a szó, ő az ország főbírája, ő ítéljen — szólt, erővel adva keménységet hangjának Mic bán. — Nagy bűnt szándékoltál elkövetni asszony — mondotta a nádor lassú hangsúllyal — de hét évig tartó purgaíériummal meg is vezekeltél érte. Én nem Ítéllek el. Van aki sújtson vagy fölemeljen — férjed. Neki a törvény ily esetben pallosjogot, de felmentő Ítéletet is ad kezébe. Mic bán odalépett a földön kuporgó, megtört feleségéhez, fölemelte őt és így szólt : — Jer, én feloldozlak. Megszenvedtél tettedért, láttam én azt hét éven át. Áldjuk az isteni Gondviselést, amikor visszakaptuk a halál torkából fiainkat, fiainkkal együtt saját lelkünk nyugodalmát és boldogságát. A hat megmentett fiú egy-egy nemzetség ősapja lett, az anyja keblén maradt fiu pedig Sóvári uralta és a Soós család első őse. így a rege. A történelmi kutatás pedig elénk tárja, hogy a Baksa nemzetség V. István ifjabb királysága alatt kezdett Zemplénben tekintélyt és hatalmat szerezni magának, Simon comes (a rege Mic bánja) személyében. Tamásfia Simon a sárospataki királyi vár porkolábja volt. Fontos tisztség volt ez akkoriban és Simon porkoláb deli fia György, sehol sem tanulhatta volna el jobban a hadi mesterséget, mint éppen atyja oldalán a sárospataki - -