Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)
Kapi
ki a király Írásbeli parancsára visszahívta onnan Szapolyai Imre hadait. Hiszen megmaradtak várukban a Kapyak, de ez időtől kezdve eltűnt a vár falai közül az aranybéke, amit eddig ott élveztek. Mert elkövetkezett az ellenkirályok viaskodása szent István koronája körül és hát a főurak az ő körülményeik változatai szerint ki az egyik, ki a másik királynak segített a korona ráncigálásában. Kapy György eleinte Szapolyai János pártján állott, de midőn Fels császári generális elfoglalta várát, György úr fölberzenkedett az ő várnélküliségében s azt mondta : — Egyik narancs, másik pomeráncs. Mindegy, melyikbe harapok bele. Próbálkozzunk meg hát Ferdinandussal. És Kapi vára ettől kezdve a Habsburgok ügyét szolgálta. Eleinte simán ment ez, mert a vár urainak mindég sikerült átevickélni az egyes szabadságharcok zavaros vizein. Bocskay István, Bethlen Gábor és Rákóczi György békén hagyták a várat, de Thököly Imre már belekötött és meg is vetette abban lábát erősen. Nagyon jól érezte magát a kuruc király Kapiban, de viszont Lipót király nem hagyta őt ott békén és Schultz generális révén rövidesen kitessékelte a várból. Maid a nagyfejedelemnek is kissé útjában állt ott Zboró mellett Kapi és Thelekessyí küldte ki annak megvételére. A várat maga Usz Bálint vármegyei alispán védte mint főkapitány, azonban a kurucoknak sietős volt az utjuk : a várat bevették és fölgyújtották. Még a szatmári békekötés előtt hozzáfogott fölépítéséhez Kapy Gábor özvegye, Gergellaky Éva. Föl is épült a vár nagy keservesen és bizony tetemesen nagyobb költséggel mint éppen háromszáz évekkel annakelőtíe Kapy András alatt : de ennek dacára napjai immár megvoltak számlálva, mert rövidesen megjött az 1715-iki országgyűlés cikkelye, mely a magánvárakra kimondta a halálos szentenciát. A tehetetlen özvegyasszonynak nem volt kihez fordulnia, hogy pardont kérjen vára részére és így falubeli kastélyából megrendült lélekkel, elfacsarodott szívvel és könnyes szemekkel kellett végignéznie vára pusztulását. Gergellaky Éva könnyei most is ineg-megcsillannak Kapi romjainak cserjéin s fűszálain gyöngyös, tiszta harmai alakjában — a néphagyomány regélése szerint. - 147 - (|