Dienes Adorján: Regélő romok (Rozsnyó. Sajó-Vidék, 1935)

Purustyán

nem marad, de az egykor birťokáť képező helységek elágazásai ťúlélťék s túlélik — a gyökerei. így történt Purustyánnal is. Jó öreg Szirmay Aníal az ő Notitia topografica comitaťus Zempleniensis könyvében megjegyzi, hogy : a bacskói, illetve dargói hegyek között láthatók Purustyán egykor hires várának romjai. Igen ám, de Szirmay bátyánk ezt 1805-ben mondja. Azóta 1 . . ü Két-három évtizeddel ezelőtt még mutogattak a bacskói uradalom erdőkerülői egyes, a földből kiálló szikladarabokat, amelyek állítólag Purustyán egykor hatalmas várának alapfalait képezték volna. Most már ezeket sem látni. Csak hallani lehet, aminí a Dargó sok százados tölgyei össze összesúgnak a szellő lebbenésére. Mit beszélnek? Valószínűleg citálják Vergiliust: — Fuimus troes, fuit Ilion . . . — 100 -