Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

-elő, e tekintetben azonban általános erejű szabály nem állítható fel. Jellemző példák: fognyi kírnyi nyíznyi fogni kérni nézni A mássalhangzó változások érdekes alakjai rendkívül jellemzőek egyes kifejezésekben : förmeteg töprenkegyik ginnye iázad lúttalpu térbityő förgeteg töpreng dinnye lázas lúdtalpú térdepel muzika perseg csakla szabókogyik muzsika pezseg csáklya szabadkozik A köznyelvi rövid hangzók helyett használatos az elnyújtott hosszú hangzó ejtése, ugy az igéknél, mint a löneveknél és ragoknál. Ugyanez tapasztalható a mássalhangzók használatánál is, melyeket elnyújtva, hosszait ejtenek ki. A magánhangzók megrövidítése, valamint a szavaknak hangzókkal való kibővítése érdekes sajátság e nyelvjárásnál és ami a legérdekesebb, ezt nemcsak a magyar, hanem az idegen nyelvből vett szavaknál is tapasztalhatjuk. Például: tizeset munkássajid könyvezik ékódorog ököröt tizest munkásaid könnyezik kóborog ökröt Ugyancsak gyakoriak a rövidítések és hangeltinések is, melyek jellemző példái: mőte lány mé pejig tennap csiná vagdá szórna mióta leány miért pedig tegnap csinál vagdal szalma hód hama üst ótár utószó másodszó hold hamar ezüst oltár utoljára másodszor Az igeképzésnél is sok sajátossággal bir e nyelvjárás, melyek a legkülönfélébb módon jelentkeznek, ugy hogy általános értékű szabály az igeképzés módjaira nem állitható fel. Néhány példa jellemzően mulatja az igeképzés furcsaságait; szakajtanyi bisztatnya hörpentenyi tottyan kunyerbóni szakítani biztatni hörpinteni toppan könyörögni nyirbónyi kecényi óckónnyi harmatókogyik nyirbálni zsuppolni oldani nedvesedik 185*