Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

csókókonnyi csavarkonnyi kapó kapoz erükögyik csókolódzni csavarodni kapsz kapkod erőlködik Az ikes és iktelen igék használata majdnem minden esetben hibás. Leggyakoribb hibák melyek a népnyelv szabályaival ellenkeznek, a következők: eszek iszok alszok ugrok dolgozok letyusz eszem iszom alszom ugrom dolgozom lecsúszik A felszólító mód egyes alakjait is sajátosan képezik. A parancsoló mód második személye igy alakul: halla ké ne busó kisírcs ki taníjja meg vocsorá meg hallja kend ne búsulj kisérts ki tanitsa meg vacsorálj meg Az it végű igék néhány érdekes változata: fájdijja számijja taszíjja elurdíjja fájlalja számolja taszítja elordítja A jön ige alakjai a következőképpen változnak: gyüvök gyüsz gyün gyüvünk gyűltök gyünnek jövök jösz jön jövünk jöttök jönnek Hangsikkadás fordul elő bizonyos esetekben, főleg a hat, het regok előtt: tóhat fordíhat taníhat tólhat fordíthat taníthat Néhány igének többféleképpen használt alakja van, melyek egyformán gyakoriak, kő kőlle keé tom tod kell tudom tudod A névragozás számos sajátosságát röviden az alábbiakban lehet összefoglalni. A birtokos rag, az a t sokszor egy / hangzóval bővül, miáltal a legtöbb esetben mássalhangzó torlódás áll be, mely sérti az idegen fülét: ablakja pitarja birójéké ablaka konyhája biróéké Egyéb esetekben hangzóelváltozás észlelhető : nekije házok kertyek tehenek neki házuk kertjük tehenük 186*