Nyitrai írók könyve (Nitra. Risnyovszky János Könyvnyomdája, 1935)

hogy meddig tart a mulatozás, — ujabb vigadalom követi, amelyre azonban csak az aszonyok hivatalosak. Ekkor jönnek el ugyanis a „közbenjáró" asszonyok, akik hirül hozzák, hogy a fiatalasszony szülei is megérkeznek a vigalomra. Bejelentik, hogy hány vendég számára kell ismét teríteni. A vendégeket szivesen fogadják, mig a „közbenjáró" asszonyokat különféle mókákkal tréfálják meg. Igy pl. elsősorban is táncrakérik őket, közben azonban a legények hirtelen kereket oldanak, a többiek észrevétlenül liszttel kenik be a „közbenjáró" ruháját. Természetes, hogy e íráfálkodásr* el van mindenki készülve, s igy végül is valamennyien vig hangulatban maradva folytatják a mulatozást, melyet a fiatal asszony „beivása" — asszonyok közé fogadása követ. Az újdonsült férj násznagyai — sokszor a férj erszényéből — italt fizetnek a falu asszonyainak, hogy kellemes italozás közben vegyék maguk közé és tartsák barátságukra méltónak a fiatal asszonyt. Az asszonynépség felkerekedik a falu korcsmájába, — ritkább esetben valamelyik gazda házába — ahol néhány liter bort isznak meg a fiatal asszony egészségére. Nem tartozik a ritka esetek közé, hogy egyik másik legény idegen lányt hoz a faluba, a szomszéd, vagy távoli faluból nősülve. Ilyenkor a vőlegény násznépe felcicomázott kocsikon megy át a szomszéd faluba és a menyasszonyt magukkal hozzák. A menyasszony kiadása és a búcsúzkodás lényegtelen eltéréssel az ismertetett módon történik. A násznép egész utón vig zene- és énekszóval van és hangos kurjaníozásokkal jelzik a faluhoz való közeledtüket. A lakodalmi beszédek egyes alkalmakkor elmaradnak a régi formában és helyükre újszerű felköszöntők lépnek, többnyire humoros, eredeti mondásokkal. Nem lehet azonban kereken azt állítani, hogy egyik vagy másik magyar-palóc falu elhagyta volna az évszázados szokást, hanem inkább egy-egy család, vagy 182*